Szeretem a csendet
Az éji nyugalmat,
Ha hallom, hogy cinkosan fütyül a szél,
Ha a csend is hozzám beszél.
Szeretem a fenyőfák csúcsainál felsejlő
Hajnali ébredést, az égi nyugalmat,
A lassan felkelő napot,
A párnájába bújt alvó csillagot.
Szeretem az ablakra aszalódott jégvirágokat,
A csend nyugalmát, a szavak melegét.
A tél tiszta illatát
A mindenség üzenetét.
3 hozzászólás
Szép a versed és a csended is. Én is szeretem.
szeretettel-panka
Kedves Panka
Köszönöm , hogy olvastad.Ági
Kedves Ági!
Remélem nem haragszol, hogy barangoltam a régi verseid között.
Tetszik a versed. Nagyon szép téli képekkel varázsolod elénk a csendet, ami, valjuk be, néha jól esik.
Üdv: harcsa