Felásom a kertem, ahogy évről évre, magot vetek Isten gyöngéd tenyerébe. S míg a föld beissza fénylő verejtékem, kinyílik az öröm szívem szegletében.
Artúr on 2007.04.01. 16:45 Szia! Csodás! Én azt hallottam a régiektől, hogy az a föld, amelyikbe belecsordul a verejtékünk, nagyon meghálálja és viszonozza. Most nagyon aktuális is. Üdv. Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
Netelka on 2007.04.01. 17:16 🙂 Én is ezt tapasztalom 🙂 Köszönöm, kedves artur! 🙂 Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
Scherika on 2007.04.01. 19:50 Benned sohasem csalódom, milyen gyönyörű képet adtál megint. “magot vetek Isten gyöngéd tenyerébe.” Tavaszi örömök, meg egy kis hit. Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
Névtelen on 2007.05.10. 20:43 Jajj, de jó lett :D! Nagyon tetszik 😀 Igazán szép képet tártál elénk! Köszönöm az élményt 🙂 Üdv.:lkata:) Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
Poppy on 2007.05.10. 21:35 Gyönyörű. A második sor különösen. Üdv, Poppy Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
Netelka on 2007.05.11. 08:54 Nekem is az a kedvencem 🙂 Köszönöm, Poppy 🙂 Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
10 hozzászólás
Szia!
Csodás! Én azt hallottam a régiektől, hogy az a föld, amelyikbe belecsordul a verejtékünk, nagyon meghálálja és viszonozza. Most nagyon aktuális is.
Üdv.
🙂 Én is ezt tapasztalom 🙂 Köszönöm, kedves artur! 🙂
Benned sohasem csalódom, milyen gyönyörű képet adtál megint. “magot vetek Isten gyöngéd tenyerébe.” Tavaszi örömök, meg egy kis hit.
Kedves druszám, nagyon köszönöm!
Jajj, de jó lett :D! Nagyon tetszik 😀 Igazán szép képet tártál elénk! Köszönöm az élményt 🙂
Üdv.:lkata:)
Kedves Kata, köszönöm 🙂
Gyönyörű. A második sor különösen. Üdv, Poppy
Nekem is az a kedvencem 🙂 Köszönöm, Poppy 🙂
Nagyon szép, tiszta…
Köszönöm szépen.