csillagvásár

Sötét éjjel vásárolni mentem,
Hold udvarába, fényes csillagért,
hátizsákomat is magammal vittem
és néhány csörgő, rezes fémtallért.

Mosolyogva fogadott Hold-asszonyság,
mit kér a kedves vevő? – kérdezte.
portékáját büszkén pakolta elő
s fekete lepelre terítette.

Ott csillogott millió kicsiny csillag,
sárgán kacagva kacsintottak rám,
hazavihettem volna mindegyiket,
hogy világítsanak szobám falán.

De talléromból csak háromra tellett
– három legszebbért adtam pénzemet:
egyet anyának arany hajdíszéül,
egyet apa könyvébe jelzőnek.

Harmadikat nem magamnak szánom,
kistestvéremnek adom majd oda,
ezüstfonállal kötöm ágya fölé,
hogy mindig vigyázzon álmaira.