Éjjel
***
Hófehéren árad a hold sugárja,
Sötétlő kert feketéllő lombjára,
Fekete lomb sűrűjéből kiválik
Egy madár szárnya.
***
Hófehér gyep felett körözve száll el,
Betéved majd fekete lombok közé,
Össze vonja a fényt és árny sötétjét
Szárnya röptével.
***
Hangtalan száll hófehér holdfény szála,
Hangtalan száll fekete madár szárnya,
Csöndes kertben álmatag éjjel titkos
Varázslatába.
***
Czóbel Minka 1855 – 1947
***
Nachts
***
Ganz schneeweiß fliessen die Strahlen des Mondes
auf dem schwärzlichen Laub des dunklen Gartens,
es taucht aus einem Dickicht von schwarzem Laub
d’ Flügel des Vogels.
***
Es fliegt kreisend weg über dem weißen Flur,
verirrt sich hin und her zwischen schwarzem Laub,
es bringt Licht und Schatten durcheinander
mit dem Flügelschlag.
***
Ein Faden aus schneeweißem Mondlicht fliegt lautlos,
leise fliegt der schwarze Vogelflügel los,
geheim im Garten einer schläfrigen Nacht
‘d, die Magie geht los.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni