Dalselyembe bújtunk, mert így a kényelmes,
nem tudunk, nem látunk, és nem érzünk semmit.
Harmonikaszóval a Sátán dédelget,
majd fejünkre csapja a gőzölgő tepsit.
Az élet céljait boldogon megvetjük,
a halál zászlaját röhögve lengetjük.
Ködfátyolba szőve szennyről álmodunk,
a rózsaszín pápaszem Édenről mesél.
A hitvány eszmékre gyorsan rászokunk,
s egy elszakadt szótárba mászik az erény.
A süket hallgatás sok ocsmány vétket szül,
s a megoldás sírva egy susnyás szélén ül.
Zakós urak jönnek, szemünket kilopják,
vandál féreg fújja mindenhová mocskát.
Ifjú korunk terén térdig ér a szemét,
s a kétkezi munkás általában cseléd.
A külső s belső világunk egyaránt kaotikus,
ám lázadni nem merünk, mert nem demokratikus!
Zálogházban hagyott szorongás és derű;
a szívünk egy gép, amely fogyasztást kíván.
Szebb időkben mindig igaz vágyért hevült,
most habzsoló ritmusa rothadást kínál.
S ha már fullasztó a terep, másfelé szökünk,
az egzisztenciánkért bármit szembe köpünk!
Nem kell nékünk haza, csak virítsák a lóvét,
nagy úr a szegénység, de még nagyobb a jólét!
Elit polgárt játszunk, nincs semmi bajunk,
pizzától és sörtől dagad a hasunk.
Komikus e kép, de megszokjuk lassan,
s közben több százan múlnak ki a fagyban!
Hol zakatol a halál hazugságüzeme,
mészárszékbe várják az emberi ütemet.
S míg nyomorult téveszme kavarog édesen,
a dalselyem árnyában pusztul az érzelem.
14 hozzászólás
Mennyire igaz! Nem is kell rajta gondolkodni. Ilyen a világ amiben élünk, hogy élünk?
szeretettel-panka
"S míg nyomorult téveszme kavarog édesen,
a dalselyem árnyában pusztul az érzelem."
Szia Jerry!
csak ezt emeltem ki, de még annyi mindent lehetett volna…lassan, megfontoltan olvastam, minden szavad igaz, bölcs, fájdalmas, ironikus. Visszaálmodtam hevülő ifjúságom, mikor voltak célok, most az a cél, hogy ne veszítsük el teljesen.
Az első versszakodban nem Krasznahorkai " Sátántangó"-ja hallatszik? vagy csak én látom-hallom bele?
nagy vers…nagy vagy…
Üdv: Cal
Szomorúan igaz minden szó, de az utolsó két sor tette rá a koronát versedre.
Szeretettel gratulálok: oroszlán
Kedves dpanka!
Igen, igazad van. Természetesen most is meg kell jegyeznem, hogy csak bizonyos emberekre és életfelfogásokra érvényes az írásom. Nem akarok általánosítani.
Köszönöm kedves soraid és értékelésed.
Szia Cagliostro!
A "Sátántangó" eszembe sem jutott, sajnos még nem is olvastam a művet, de ezek után mindenképp pótolni fogom a hiányt.
Manapság a céltalanság vagy a felületes célok a népszerűek, sokszor úgy érzem, a fogyasztás és a meggazdagodás vágya mindenek előtt jár. Sokan teljesen beletörődtek a passzivitásba, mondván, hogy a világot egyáltalán nem lehet megváltoztatni, de még formálni sem akarnak rajta. Örülök, hogy érzed az iróniát benne. Köszönöm szépen értékelésed, és hogy gondosan elolvastad a versem.
Üdv.:Tamás
Kedves Oroszlán!
Érdekes, pont a vers utolsó szakaszát gondoltam ki a legrégebben, több hónappal ezelőtt, és a megírásnál csak keveset változtattam rajta. A többit gyakorlatilag csak most "ragasztottam" hozzá. A tartalom tényleg egy szomorú igazságot ír le, bárcsak ne lenne ilyen aktuális!
Köszönöm szavaid.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás
Nagyon jók a meglátásaid.Jól képviseled a korosztályod az oldalon.Szívesen olvasom a verseid.
Üdvözlettel. Ágnes
Kemény ez a vers, de nagyon fontos, hogy az legyen: rá kell mutatni a korunkat jellemző fogyasztói világ hideg-rideg voltára. Neked ez jól sikerült, gratulálok.
Üdv: Klári
Fanyar humorral fűszerezve terítetted elénk szomorúságunkat és jelenlegi helyzetünket. Sajnos nagyon igaz, amit írtál, csak próbálunk néha színezgetni, de a rozsdamarást nem fedi a festék sem hosszútávon.
Nagyon mély üzenet és modnivaló rejtőzik soraidban, Tamás. Hatásos és remek verset hoztál.
Gratulálok!
pipacs
Hú, de jó vers Tamás!
Mi van itt ma, csupa jó verset olvasok. Kemény igazság bújik meg a sorokban, sőt a sorok között… Gratulálok!
Ida
Szia Tamás!
Hoztad a formád.A zálogháznál lebiggyedt a szám széle…Gratulálok!
Ági
Kedves Tamás!
Minden sorod igaz sajnos. Ilyen a világunk. Szorongó, fájó,, lüktető nyílt seb. Hiába vágyunk másra, szépre, jobbra, nem jön el. Ami viszont mindig visszaköszön, az a hazug szó, a megszorítás, a pénztelenség, a vágy pedig megmarad álomképnek. Az emberi mivoltunkat réges-régen elvesztettük valamelyik sarkon, és nem hozza utánunk senki. Lassan ott tartunk, hogy az embereket vonalkódokkal azonosítják, nevük sem lesz. Ahol lehet mindenkit kihasználnak és lehúzzák a bőrt bárkiről, aki hagyja magát, de arról is, aki nem. Valamiért mind el vagyunk kötelezve. A célunk a fennmaradás bármi áron, a családunk eltartásáért sokan megalkuszunk. Mély a mondanivalója a versednek, amit nagyon szépen és érthetően sikerült megfogalmaznod. Kemény, de igaz szavak jellemzik, ellentéteket sorakoztatsz. Gratulálok tényleg lélegzetelálllító és lényegretörő! Üdv. Szilvi
Köszönöm szépen mindenki értékelését.
Jól esett a véleményetek.
Üdv.:Tamás
Szia !
Ébresztőnek is megteszi a vers. Hátha felrázod vele az emberek zömét és változik a megváltoztathatatlan ! …
Gratulálok és köszönöm az élményt.
Patyolat.