Délutáni sziesztámból, csengő hangja keltett,
Pont mikor édes szerelmem-öleltem!
Öleltem forrón, lágyan szerelmesen,
Ő is csókolt engem, vadul, hevesen!
Oly jó volt érezni, izzó ölelését,
Karja szorítását, édes kicsi szívét!
Most, hogy ébren vagyok, felidézem álmom,
Hófehér, szép testét, magam előtt látom!
Megdobban a szívem, érzem ölelését,
Ajkamon is érzem, teste édességét!
Olyan jó volt álmom, mért nem maradt tovább,
A csengő hangja szólott, ridegen, ostobán!