lenn a parton, oly jó ott!
Beletúrok, s nézem hogy omlik szét:
s átadott nekem egy gondolatot
A víz mosta apró darabok
ujjaim közt szaladnak szét,
sercegő, pergő dalaik
mondanak andalító zenét.
Egymást elhagyván hullanak vissza,
s máshoz pártolnak át.
Tömegük a hűs vizet issza,
az éltető, nyugodt Dunát.
Valahol ott vagyok én is közöttük,
saját ujjaim közt pergek ki,
társaimmal együtt szöktem,
s mire földet értem, már nem várt senki.
1 hozzászólás
Szép lett horge !
Gratulálok:)
Szeretettel: Zsu