Édes hazám,
egykor Európa igaz szíve,
minden költő rólad írta dalát,
te voltál a myagyarok örök kincse!
Ősapáink éltettek,
óvtak s védtek,
harcoltak az igazságért,
boldogságért, szeretetért,
a családért és a hazáért!
Edés hazám,
mindhiába,
megromlott a magyar nép,
szívja a magyar egymás vérét,
a helyett hogy védené a testvérét,
nincs már Isván ki közbelép,
nics már Róbert ki szabályoz,
nincs már Hunyadi, ki törököt ostromoz,
nincs már Fráter, hogy feltámasszon,
nincs már Kádár, ki megszorítson,
elfogytak a nagy nevek,
ma már mindenki rajtuk nevet,
oda a haza becsülete,
ha szívja vérét a testvére!
Édes hazám,
Istenhez hiába forduok,
fordultak már százan,
uralkodónak hiába hódolok,
ha ő saját népe ellen lázad,
hiába Zrínyi intelme,
hiába Kölcsey bölcs szavai,
hiába Illyés igazságai,
a haza nem fogadta meg,
s most saját vérünkben fürdünk,
mert a zsarnokság tenyerébe ültünk,
hol a boldogság, a szeretet, az ép ész,
Ki vagy s mitől fész?
mért fúrod saját néped?
ez az elét, ez a léted?
Édes hazám,
bizunk szebb jövőbe,
unokáink bevezetnek az életbe,
újra él majd a haza becsülete,
régi lesz majd a területe,
a sok hős, kiért élt a nép,
most megújul,
s Magyarosrszág a sarkára lép!
2 hozzászólás
Az első versszak szép gondolatokat közöl. Aztán jön ez a butaság, amin megakadt a szemem: "ma már mindenki rajtuk nevet".
Anélkül, hogy bármi politikát idekevernék, csak annyit kérek, ne dőlj be a folyamatosan negatívumokat közlő szennymédiának, mivel egyáltalán nem igaz a fenti kijelentés, még ha ezt szeretnék is elhitetni, hosszabb távon pedig ténylegesen elérni. A Föld országainak alig egy-két százalékában van politikai és gazdasági nyugalom, olyan pedig egyáltalán nincs, ahol semmi gond nincs.
Borzasztó sok elütés van a versedben és rengeteg erős túlzás. A legerősebb talán a "s most saját vérünkben fürdünk".