Eduard Mörike:Der Gaertner

Der Gaertner

Auf ihrem Leibroesslein,
So weiss wie der Schnee,
Die schoenste Prinzessin
Reit’t durch die Allee.

Der Weg, den das Roesslein
Hintanzet so hold,
Der Sand, den ich streute,
Er blinket wie Gold.

Du rosenfarbs Huetlein,
Wohl auf und wohl ab,
O wirf eine Feder
Verstohlen herab!

Und willst du dagegen
Eine Bluete von mir,
Nimm tausend fuer eine,
Nimm alle dafuer!

Eduard Mörike

A kertész

Nincs szebbje nemének,
– Hófehér lován –
Hercegleány léptet
Hűs fasoron át.

Szép lova az úton
Pompás táncot jár,
Kvarc, hintett homokon,
Arany ragyogás.

Rózsaszín kis kalap
Úgy ringsz, mint a mén,
Dobj felém egy tollat,
Titkon felvevém!

Hogyha ezért tőlem
Szép virágot kérsz,
Végy ezerszer többet,
Szedd le, mind tiéd!

Szalki Bernáth Attila