Befejezted. Te már nem leszel online.
Pedig olyan, mintha hozzám hajolnál,
pazar főztöd adnád vendégeidnek
a kis lakásban. De el nem veszítlek.
Mert filmed bennem pereg tovább, tudod.
Képed marad. Csupán én halványulok
e földi tömegben, rajtad már színek
ragyognak, tündöklésbe hullt át szíved.
Élénk vagy. Most az én immunrendszerem
foltoz hiányt, próbál óvni kényszeren,
hogy űrt taszítsak, mint egyforma pólus
idelenn. Elér, megtalál majd a juss
engem is, elnyel, mint kavicsot Duna.
Míg kormoz a föld, rád fényt írt Fortuna.
8 hozzászólás
Jajjjj…
A vers gyönyörű.
A rímek tökéletesek, az egész sodró, egyik része gyors és zaklatott, töredezett lírázol, szépen, fájón.
Nagyon boldog születésnapot, Andi, Isten éltessen még nagyon-nagyon sokáig!
Kedves Andi!
Megijedtem ettől a "Jajjjj…"-tól.
Valóban. Kicsit kontrasztos a dolog, engem köszöntenek, én emlékezem. Ezt a verset választottam. valahogy ehhez volt kedvem. Talán megbocsátható. 🙂
Mindent köszönök. A köszöntést is, meg hogy benéztél…
Üdv,
A.
nekem való, odatetted. grt. szeretettel
Köszi, kedves Andy. Én már csak ilyet tudok. 😉
Üdv,
A.
Kedves Andrea!
"Míg kormoz a föld,rád fényt írt Fortuna"
…
Nagyon jó!
Szeretettel gratulálok:sailor
Köszönöm kedves sailor, ilyen az élet…
Üdv,
A.
Kedves Andrea!
Kimagaslóan szép vers ez. Amikor olvasom, úgy érzem a fájdalom gyönyörködtet.
Üdv:
Millali
Köszönöm, kedves Millali.
Üdv,
A.