Egy

Fonódj velem,
Szőjünk pókhálót
Az éjszaka csendje
Felett
Karjainkból,
Ejtsük rabul
Tekintetünk
Cikázó, derült
Sugarát,
S testünkön
Végigfutó
Pillantásunkat
Kapja el a háló,
Fonódjon
Pillánk táncból
Nászba,
Legyen leheleted
Az enyém,
S leheletem
A tiéd,
Ajkaink fénye
Ússzon
Minden
Arcvonalunkon,
Essünk foglyul
Ujjaink
Egymást szorító
Áldozatául,
S körbeölelve
Zárkózzunk
A boldogságba,
S higgyük
Egy pillanatra
Hogy ott vagyunk
Egymásban,
Szemében,
Ajkában,
Hogy elmúlik
A Te és az én,
S velünk fonódik az éj,
S mi beleragyogunk
Egy-ként.