Őszi reggel
halvány fénybe
mosolyog
fehér szirmain
az ébredő
világ
ott reszket
dér áztatta
földben
szellő karjában
még álmosan ring
egy elárvult virág.
Itt maradt a nyárból
csendes áhítattal
szemünkből titkos lángot kap
fény füröszti
mint tündér mosolyát
füröszti lelkünkbe a Nap.
1 hozzászólás
Csodaszép vers.
Szívvel olvastam.
Kellemes hétvégét kívánok:
Zsuzsa