egy karambolról

hordágyon hoztam a szívem
balesetet szenvedett az M7-esen mondtam
kérdezte mikor
egy vaktól se kérdezi meg senki
hajnal-kékben vagy est-narancsban zuhanyozott-e
ez pont az az időtlenség ami belülről fakad

na de mégis mondta
egy kicsit kevésbé líraian mégis csak lője be
mikor is történt a szerencsétlenség
és mire emlékszik belőle
szirénák zajára vérátömlesztésre
helyszínre kiszálló rendőrségre
bármi másra értékelhető vallomásra
vadászott egy freudi elszólásra

teljes eszméletvesztés feleltem szomorúan
s hogy én bánom leginkább tudja úgy van hogy
rosszabb mint egy képeslap a balatoni tájról
de hogy giccsnek titulálom életem élményét
ebből már kihallotta hogy hazudik a drága
nem baj az időhúzás bele van kalkulálva a tarifába

mit is mondhatnék hordágyon hoztam a szívem
egyszer egy pap már újraélesztette
legyen időm megbánást gyakorolni előtte…
nem voltam tiszta korábban gyorshajtásért
tilosban parkolásért már majdnem ültem
de tettlegességig sosem fajult a dolog
mindig időben elmenekültem

te mégis alaposabban nyomtad az ajkad
a motorháztetőmbe mint a többi
ezért kanyargok azóta is az M7-esen körbe-karikába
kipróbálom hogy egy új kijáraton le
a következőn meg vissza
mindig az issza meg a szívmegnagyobbodás levét
akinek hatalmasabbra dagad
az enyém egészen a torkomban mozog
és a nyelőcsövem nyomja
hogy a vérnyomásváltozástól
folyik az orrom és könynes a szemem

lehet ezt el kéne mondanom neked
te még azt a verziót ismered
hogy a balesetünk után egy évvel
amikor elhajtottál én is a gázra léptem
de nem
ezt a részletet közölni elhanyagoltam
talán holnap egy sziklának hajtás helyett
mégis csak levelet írok neked

jó jó bólogatott a kedves
köszönöm a konzultációs lehetőséget
mondtam és hordágyon vittem a szívem