Az a te sorsod,
hogy törd a borsot
mások orra alá.
A gonosz gének
mindig kísértnek,
s véred is hajt, naná!
Hogy taknyot fakassz,
bacilust ragassz,
te csak törsz szaporán,
neked az Éden
az, ha a szégyen
virít kezed nyomán.
Ha szólít angyal,
csak a csúf, bandzsal,
sánta, patás vén trotty.
Mint fosos vénlány,
úgy pletykálsz, hékám!,
szavad csak litty meg lotty.
Benned nem győzhet,
nem is rejtőzhet
munka utáni vágy,
mert a te dolgod,
hogy törd a borsot.
Apád ezt hagyta rád!