Fáradt cserepek alatt
Húzódnak, fehér, meszelt falak
A régi kép, még emlékemben él!
Emlékek cikáztak bennem,
Ahogy az autóval, robogva mentem.
Negyven év! Egy dónyit ér.
Most cseppnyinek tűnik,
Mit eddig megéltem, s szűnik
Mögöttem az elmúlt negyven év
Lélekben újra gyermek vagyok.
Szeretném látni, amit akarok!
A fáradt cserepek alatt,
Fehérre meszelt falakat.
Ahogy apám a kert felé halad.
Ahogy kel a csibe a kotló alatt!
S a nagy diófát nőni égfelé.
Szeretném egyszer látni még!
Ahogy a kis gyermek szalad,
Kezébe kenyér, vagy csicsókadarab.
Eresz alatt, anyám, szoptat egy testvért.
Csikorog az autó alatt a fék!
Az megáll. Bennem omlik a kép!
A házon új a cserép!
Az udvaron egy idegen,
Én mosolygok, ő felém lép hidegen.
Kérlelem, egy percre bemennék,
Én, e házban születtem!
A férfi néz, és én nem értem,
Ő miért nem örül most vélem?
Hisz ez a ház az életem!
Szinte tegnap, hogy elmentem!
A dió összeroppan a kín alatt.
A múltból egy csepp sem maradt.
Szétfoszlik a drága kép.
Egy sóhaj, a kisgyermek meghal.
Egy köszönöm, Mit tán senki nem hall,
És én, egy ráncosarcú, a kapun kilép.
6 hozzászólás
Nagyon tetszik ez a vers. Megfogott nagyon. Valami csodajó benne!
Ez gyönyörű:D!
Bár én még nem éltem 40 évet se 20-at; de az idő gyorsan fut, ezt én ish tudom!
Sok emléket visszahozott, a “régi”, “gondtalan” évekből amikor nagyanyámnál nyaralgattunk!
Köszönöm és további sok sikert!
Nagyon szépen kösönöm mind kettőtöknek.
Az emlékek mindig szépek még ha fájdalmatis okoznak néh.
Hisz az idő a legrosszabbat is megtudja szépíteni, mert minden rosszban van valami jó is.
Ha más nem, tanulni lehet belőle.
Köszönöm hogy meglátogattatok
Magával rántott! Gyermekkorom minden nyarát zala megyében töltöttem nagyszüleimnél. Csodálatos volt! És ami miatt most írok: nekem is meg van a diófám! És most emlékeztem, hála neked!
UI: köszönöm a hozzászólásaidat! Igyekszem. Nem időrendben küldöm fel a verseket, talán ezért is tűnik nagynak az ellentét. Most bohém vagyok, és mint látod szerelmes. És apuka is, meg férj is. És nagyon nehéz…
Kedves duszka
Köszönöm szépen kedvességedet és hogy elmondtad azt amit versem ébresztett benned
Szeretettel: marica
Kedves Taylor!
Örülök kedves emlékeket idéztem benned mikor aa versem olvastad.nagyon kedves tőled, hogy elmondtad. adófa csodákra képes! vigyázzrá. bennem is örök emléket hagyott kár. hogy kiváktaák, könnyeim potyogtak érte.
A kicsi fiadminden nehézséged feledtetni fog ahogy cseperedik.
A szerelemre vigyázz! kívánom hogy szeretetté megértéssé és ragaszkodássá alakuljon. nagyon fontos a megértő társ4
szeretettel: marica