a megunt huszadik századot temettük.
Volt pezsgő, zene és tűzijáték-fény is,
halálát vártuk, s a jövőt emlegettük.
Száz hosszú év alatt ó hányan pofozták,
és hiába álmodott sok naiv álmot.
Már tinédzser testét is tankok taposták,
hogy ossza fel újra a kiélt világot.
Felnőttkorba lépve ezer seb a bére,
hol haldoklók hörögnek vetetlen völgyén.
Ám ifjú még, lelkes, s jó-szándékkal kérte,
hogy hallgasson el már a gyilkoló töltény.
Síró romok közt pár béke-évre vágyott,
és rendet rakni az öldöklő fejekben.
Szeretet-eszméje már majdnem virágzott,
mikor elfolyt a pénz a lyukas zsebekben.
Egy diktátor ígért a vágyódó népnek
erős birodalmat, dicső megélhetést,
nyissanak utat a felsőbbrendűségnek,
és élvezzék bátran a tömegtemetést.
Halálgyárak sora bújik ki a földből,
szakmát szerez sírva a tömegpusztítás.
Vér csorog ki csendesen házból és kőből,
s két városra hajol az atomvillanás.
Belerokkan abba, hogy élete delén
acsarkodnak még, két világégés után.
Hány korosztály nőtt fel a gyilkolás tején,
és hány eszme halt halált, ostobán, bután.
Cinikus öregség: csak ez maradt neki,
hogy hazudjon álmot, ha azt várják tőle.
Új rendszer? Változás? Már rég nem érdekli!
Mementó lesz úgyis egyszer majd belőle.
S jöhetnek századok, halhatnak a régik,
lehet erős hitünk, szárnyalhat magasan.
Amíg a lélek irgalmassá nem érik,
nem lesz más a Föld, csak egy fortyogó katlan.
32 hozzászólás
Kedves Millali!
Remekül összefoglaltad egy század történéseit, a történelmet, mely ismétli önmagát. Nagyon szomorú…ez a fortyogó katlan.
Szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm kedves Ica, hogy meglátogattál.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali !
Bizony remekül, megint egy csodás vers, csatlakozom Icához !
Komoly , érett, nagyon helyén van minden, de mit is várhat az ember Tőled 🙂
Csak gratulálni tudok !
szeretettel olvastalak: Zsu
Nagyon köszönöm kedves Zsu.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Nagyon jó a versed, olyan, mint a század képeskönyve, és én csodálattal álok előtte, de egy kicsit megborzongat.
Nagyon tetszett.
Üdv: harcsa
Megértem, ha megborzongat kedves harcsa. Valószínűleg többen vagyunk így, de ez már történelem, nem tudunk változtatni rajta.
Köszönöm, hogy erre jártál.
Üdv:
Millali
Erős képek, jól épített írás, a mondanivaló és a tartalom suépen cseng össze. Érzem az ember felelősségét a versedben, talán ezért, mélyen megérintett… sokat is éltem benne :-). Örömmel olvastalak.
aLéb
Köszönöm aLéb, hogy megtiszteltél a véleményeddel.
Üdv:
Millali
Kedves Millali!
Elismerésm!
Üdv:sailor
Kedves sailor!
Köszönöm szépen.
Üdv:
Millali
Kedves Millali!
Nagyon megrázó a versed a nehéz, és gyötrelmes huszadik századról. A világ összes könnye nem lenne elég elsiratni a háborúk és népirtások huszadik századi áldozatait.
Azért jogos volt az első versszakban durranó pezsgő is! Egyrészt örülünk, hogy elmúlt, és reménykedünk, hogy jobb idők jönnek a következő században, másrészt azért sok nagyszerű dolog is történt ez alatt a száz év alatt. /Pld. az első repülőgépgyár, az első autó gyár, az első rádió, és tévé adás, az első űrutazás, holdra szállás, telefon, számítógép, Internet, mosógép, villanyvilágítás, stb./ Ja, és ne felejtsük el a jó dolgok közül, hogy Te is megszülettél!!! 🙂
Judit
Kedves Judit!
Meg sem érdemlem ezt a szép hozzászólást, hiszen mostanában eléggé elhanyagoltam az írásaidnál a véleménynyilvánítást. Nem mentegetőzésként mondom, de tudnod kell, nem a szándékkal van a probléma. Tetteink bakója az idő, mostanában nálam gyakori kivégzéseket tart, és ez okozza – az egyébként elismerésre méltó – írótársaim műveinek mellőzését. Ám, mint minden tökéletlen rendszert, ezt is elsöpri egyszer a forradalom.
Köszönöm szépen a hozzászólásodat.
Üdv:
Millali
Kedves Millali!
Mindig csodáltam azokat, akik tudnak ilyen hosszú verset írni… Azt hiszem, nem vagyok elég fegyelmezett ahhoz, hogy képes legyek rá… 🙂
A téma súlyos; remekül, hatásosan megfogalmaztad, és a vége bizony igaz…
Szeretettel: barackvirág
Kedves barackvirág!
Hosszabb verset könnyebb írni mint rövidet, mert sokkal több teret kapsz a kibontakozásra.
A Te rövidebb verseid, a fülbemászó dallamukkal, az igazi művészi értékek.
Köszönöm szépen a hozzászólásodat, nagyon örültem neki.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Mennyire igazak a szavaid!!! Ember embernek farkasa.. És hány példa volt erről világunkban?
Szeretnék gratulálni Neked ahhoz, milyen érzékletesen és húsba vágóan sikerült összefoglalnod a lényeget!
Minden jót! ( egy szebb jövőben 🙂 )
Kedves Cyankalla!
Nagyon köszönöm a gratulációdat. Örömmel olvastam.
Üdv:
Millali
Fájdalommal teli sorok, és az a helyzetkép, hogy szomorúan igaz.
Meg kell írni, igen kiadni a gőzt így a sorok által. Jelzés értékű sorok…
Marietta
Kedves Marietta!
Örülök a véleményednek. Számomra az jelzés értékű, amit a versemről írsz.
Köszönöm szépen a látogatásodat, mindig örülök neki.
Szeretettel:
Millali
Kissé lehangoló, de a vers az tökéletes. Erről a témáról sajnos ezt lehet írni ,és te jól megírtad. Gratulálok!
Szeretettel üdv:Vali
Köszönöm kedves Vali. Sajnos a tények sokszor lehangolóak, ez mégsem rettenthet vissza bennünket attól, hogy beszéljünk róla.
Jó érzéssel töltött el a hozzászólásod.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Valóban vérlázítóan gyötrelmes és kíméletlen volt a XX. század két világháborúja, főként a második, de túléltük. Azután következett a hidegháborús korszak, majd Vietnám, Észak – Korea, Ciprus, Pakisztán, Szerbia és hadd ne soroljam tovább. Olyan még nem volt ezen a golyóbison, hogy valahol ne dúljon háború, ha nem a nemzetek között, akkor nemzeten belül. Hőn óhajtjuk a világbékét, remélem, előbb-utóbb csak megérik a világ arra, hogy öldöklés nélkül, nyugalomban éljünk.
Versedben jól összefoglaltad a XX. század borzalmait.
Gratulálok: Noémi
Kedves Noémi!
Köszönöm szépen a versemnél hagyott nagy igazságtartalmú, őszinte gondolatokat.
Örültem a hozzászólásodnak.
Üdvözlettel:
Millali
Drága Millai!
Tökéletes mint mindig…
Megrázó gondolatok, érzések sora ez és méltán foglalja el helyét a jelen trónján.
Látod "kiabálunk", hogy nem jól van ez így, de képtelen az ember emberséges lenni…
Gratulálok írásodhoz!
Szeretettel: Tünde
Drága Tünde!
Egyszer csak megtanul az embertelen ember emberséges lenni, muszáj, hogy ezt higgyük.
Köszönöm szépen a hozzászólásodat, nagyon jólesett, mint mindig.
Szeretettel:
Millali
Már-már elsikkadt ez a versed, kedves Millali, de most nagyon örülök, hogy elcsíptem.
Ugyanis, nagyon-nagyot alkottál. Óriási, mennyi minden belefér egy versbe: két világégés, Hirosima, Nagasaki… mennyi fájdalmas pillanat. Aztán búcsúztatjuk a megunt századot, temetjük, remélünk egy újat, jobbat, sajnos, az sehogyan sem akar eljönni…
Szomorú, nagyon szomorú. Hatalmas gratulációm! Hiszem, hogy szegényebb lennék, ha ezt nem olvashattam volna.
Szeretettel!
Ida
Örülök kedves Ida, hogy olvastad. Annak még jobban örülök, ha úgy érzed, szegényebb lettél volna, ha ezt nem teszed. Mindig sokat jelentenek nekem a hozzászólásaid, köszönöm, hogy most is ezt érezhetem.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Csak ne lenne ennyire igaz…
Szeretettel gratulálok, Judit
Lemaradt a pnt… Gratulálok!
Hát úgy látszik nem adja…Akkor is 5 pont
Köszönöm kedves Judit, hogy itt hagytad a véleményedet. A többszöri próbálkozást is köszönöm, de a csillagokon semmi sem múlik.
Szeretettel:
Millali
Szia Millali! 🙂
Ezt fenomenálisan hoztad össze. Nagy vers, átéltem az egészet. Jók a képeid, megállítanak átélésre. Kattognak bennem az események és az évszámok, meg a tanulság is.
Nagyon tudsz, felnézek Rád. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Ahol most állok, oda nagyon nehéz lenne felfelé nézni, de elhiszem Neked, mert Te mindig őszinte vagy. Köszönöm a hozzászólásodat.
Szeretettel:
Millali