Pislákoló gyertya
Piros rózsaszál
Vitatkozó percek
Lassú bús magány
Csak nézni
Egyre száguldó lovak patáit
Feledni mi elmúlt
S lassan köddé válik
Rohanni
Tartani lépést a korral
Dacolni idővel
Gondolni újra gonddal
Letépni mindent mi bélyeg
Nem ütni senkire pecsétet
S hajnal ha ébred
Frissen kelni
Megfáradt testtel megpihenni
Mutatni valós éned
6 hozzászólás
Szia,
Szerintem remek lett. Igazán egyedinek tünő szókapcsolatokat használsz: vitatkozó percek, lassú bús magány….
Örülök, hogy elsőként olvashattam. Köszönöm.
üdv,eszkimo.
Köszönöm,hogy olvastad ,örülök ha tetszett. Üdv Samu
Az a két külön sor…kissé más lett tőle a vers ritmusa, de engem pont az a két sor fogott meg… nem szeretem a “bélyeget”
Köszönöm a véleményt, és az olvasást. Üdv Samu
Igen, ilyen az élet! Grat!
Köszi, hogy olvastad. Üdv Samu