Egymás börtönében

miért kinzod még szomjazó lelkem
miért van hogy nem élhetem életem
fogjod vagyok s nem eresztesz
fogjom vagy s nem eresztelek

messze vagy tudom
s távolság nagy ur
bár egy röpke pillanat
s mindez átalakul

itt vagy,ha kellesz
s itt vagyok ha kellek
de mégis jobb
ha fogolyi rabságból
könnyű szárnyon repdeshetek

kellesz nekem,tudom
s kellek neked,tudom
de egymás börtönébe zárva
senkinek sem lehet
igazi álma

nem kérem,hogy távozz
s te sem szabadulsz
oh,vágy csak
hagyj
maradj
csitulj,
hogy láthassam,azt mi tőled elborul