Egyszer volt,holnem volt,
túl az Óperencián…
Így kezdődött el a mese.
Mintha most is hallanám.
Behúnyt szemmel néha ma is
elrepít a képzelet,
s meseország aranytrónján
a jó király én leszek.
Vagy varázsló,vagy aranyhal,
vagy óriás lehetek,
hisz a mesék világában
bárhová elérhetek!
Tárulj,tárulj mesekapu!
Legyek újra kicsi lány!
Már hallom is anyám hangját.
Túl az Óperencián…
4 hozzászólás
Szépen emlékezel a gyermekkorodra.
Tetszett a versed.
Üdv: József
Kedves szhemi!Tudod,mikor gyerek voltam,úgy szerettem volna felnőtt lenni!Most már ez fordítva van.És most már tudom,hogy csodálatos gyermekkorom volt!És nagyon hiányoznak,akiknek ezt köszönhetem:szüleim,nagyszüleim…ÜdvTaliana
Kedves és hangulatos a versed. Én inkább a gyerekversek közé tettem volna.
Most néztem meg az adatlapodat s látom, nemrég' léptél be ozzánk.
Ezért engedd meg, hogy szeretettel köszöntselek a körünkben. Remélem, jól érzed majd magad nálunk.
Szeretettel: Kata
Szia Kata!Köszönöm a kedves sorokat!Jól érzem magam itt nálatok!Üdv!Taliana