Mint arany, ragyogtak a csillagok,
ahogy ott, az ablaknál álltam
és a messzi távolban vijjogott
egy postakürt az éjszakában.
Belül a szívem lángra lobbant,
ó jaj, ha én is vele mehetnék:
Egy titkos gondolat szétroppant,
egy éjszaka otthon lehetnék.
Két fiatal mesterlegény ment
ott a hegyoldalon keresztül,
hallgattam dalukat odafent,
hogy a csendes tájon felzendült:
Szédületes hegyi patakok,
ahol csendesen zúg az erdő,
hol sziklákból a zuhatagok
oly nagy zajgással törnek elő.
A márványképekről dalolnak,
kertekről a kőzetek felett,
hol a lugasok burjánzanak
's a paloták holdfénybe vesznek.
Hol a lányok az ablakokban
mindig a szép dalokat várják,
a kutak álmodozva susognak,
látva e csodálatos éjszakát.
Fordította Mucsi Antal
Sehnsucht
Es schienen so golden die Sterne,
Am Fenster ich einsam stand
Und hörte aus weiter Ferne
Ein Posthorn im stillen Land.
Das Herz mir im Leib entbrennte,
Da hab ich mir heimlich gedacht:
Ach, wer da mitreisen könnte
In der prächtigen Sommernacht!
Zwei junge Gesellen gingen
Vorüber am Bergeshang,
Ich hörte im Wandern sie singen
Die stille Gegend entlang:
Von schwindelnden Felsenschlüften,
Wo die Wälder rauschen so sacht,
Von Quellen, die von den Klüften
Sich stürzen in die Waldesnacht.
Sie sangen von Marmorbildern,
Von Gärten, die überm Gestein
In dämmernden Lauben verwildern,
Palästen im Mondenschein,
Wo die Mädchen am Fenster lauschen,
Wann der Lauten Klang erwacht
Und die Brunnen verschlafen rauschen
In der prächtigen Sommernacht. –
Joseph Karl Benedikt Freiherr von Eichendorff
3 hozzászólás
Ment két fiatal legényke
Ott fent a hegyoldalán,
Hallom mint száll víg vándorének
Végig a csendes tájon át:
Szól dal szédítő magasról,
Hol erdő súg gyengéd mesét,
Sziklákból kitőrt forrásról,
Mi felveri az éj csendjét.
Márványszobrokról is zengtek,
Sziklás kertekről, hol a növény
Indái követ átszőttek,
S palotákra süt holdfény,
Hol lányok ablakból fülelnek,
Ha hallják lant lágy szavát,
És kutak álmosan merengnek
E csodaszép nyáréjszakán.
Sz. B. A.
Kedves Tóni!
Három romantikus című, 2088-ban megjelent kötetemben szerepel
ennek a versnek a fordítása. Az interneten a Magyarul Bábelben
portálon olvasható, az amit idemásoltam.
Szalkon szülőfalumban gyerekkoromban nagy esemény volt a
szüreti bál. Hogy Óbecsén hogy is zajlott ez, tőled megtudhatjuk.
Napvilágos üdvözlettel Attila
Vágyakozás (Magyar)
Fent ragyogtak arany csillagok,
Ablakban álltam, magány
A társam, s távol, hallom,
Postakürt szól csenden át.
Szívem keblemben felizza,
Titokban eltűnődtem én:
Óh, velem vaj’n ki utazna,
Hisz oly csodás e nyári éj!
Kedves Attila!
Principiell nem olvasok semilyen német vers magyar fordítását, mert nem tudom mikor lesz kedvem egyet lefordítani, és nem akarok még véletlenül sem semmi hasonlóságot, egy már előbb, valaki mástol lefordított verssel.
Köszönöm, hogy olvastál és
üdv Tóni