Lábad mégis remeg.
Az utca sarkán,
csak egy pattogó eresz.
Nem tudod, merre menj,
a célt pedig ismered.
Lobogó tűztenger,
fájdalma nem ereszt.
Sír a fej, s a szív.
Lángtenger,
mely harcra hív.
Távoli éjszakán,
csak a csend beszél.
Keresett szó.
Keresett mondat.
A harag szava,
nem jó oldat.
Nem bírod már,
a síró világot.
Nem érted meddig,
mehet ez még?
Kérdésed egy van.
Miért van ez így?
10 hozzászólás
Kedves Attila!
Örülök, hogy újra olvashatlak!
Nagyon tetszik, ahogy láttatod az éjszakai úton általad kívül és belül látott képeket és érzelmeidet.
Gratulálok
Kedves Attila!
A versed nagyon megfogott, mert az úton hazafelé már én is sokat elgondolkodtam, mert idöm van elég, mert elejében két napig tartott, ma már a modern tehnika vivmányainak köszönve, lecsökkent egy napra. Ugyanis, már több mint negyven éve, minden évben kétszer megyek hazafelé, először Svájcbol Vajdaságba, két héttel késöbb Vajdaságbol Svájcba. És mindig hazafelé megyünk, csak nem tudom mikor érünk haza. Ezért is olyan jelmutaó nekem Bakó Elemér leírt idézete:
"Bárhol éltem is, mindig hazafelé mutatott lelkem egén egy csillag, azt a csillagot követtem éber órámban éppen úgy, mint álmaimban, terveimben és vágyaimban, írásaimban és munkáimban."
Lassan azonban rájöttem, van egy lelki hazám, és van egy földi létező hazám, A lelki nem az ami volt, a földi pedig nem lett az aminek reméltem. Most azonban mindkettő az enyém.
Hogy, miért van ez igy? Évtizedek óta várom a választ.
üdv Tóni
Kedves Attila!
Remek, érzelmekkel és gondolatokkal fűszerezett verset írtál!
Tetszik a gondolkodás módod!
Gratulálok írásodhoz és további sikereket kívánok! Lyza
Kedves mindenki
Köszönöm biztató és pozitív értékeléseiteket!
Üdv. Metal Koala
Filozófikus értelem-ben olvastam a versed! Megkapóan jó, mert ismert érzéseket hozott, ott van, és köszi, hogy olvashattalak!
Barátsággal: d.p.
Kedves Attila!
Tetszett a versed. Az jutott eszembe közben, hogy elakarok menni valakihez, valami fontosért, de bánatos vagyok, nem tudom merre menjek, kétségbeesett, olyan kitaszított.
"Sír a fej, s a szív." A fej szó annyira nem tetszett, helyette inkább "szem"-et vagy "agy"-at vagy valami mást tettem volna.
Sára
Kedves Attila!
Versed különleges és az elmélkedésed is tetszik…
Üdv: fátyolfelhő
Kedves Metal Coala!
Nagyon mély érzésekkel megírt szép írás!
Az elmélkedés, gondolkodás végigvonul a verseden.
A vége pedig szomorú kérdésekbe torkollik.
Gratulálok!
Üdv: Lyza
Nehéz erre válaszolni kedves Attila. talán azért, mert ilyenek vagyunk emberek.
Üdv: István
Helló!
Mindenkinek köszönöm a hozzászólását, örülök a pozítiv értékeléseknek.
Üdv. Metal Koala