Eladtad magad akkor éjjel
Megingatott néhány merengő hajnal,
állsz a tükör előtt sápadtan
-a tüzet lelopták már arcodról-
férgek, barátok…
jóindulatúak.
Nézed ráncaid
szemed körül, körbe-körbe
tompa, sötét alagutak,
bölcs életed rangjelzése;
szürke sávok, vérző erek..
-S mitől pusztulsz? – nem tudod meg.
Ki vitte át tegnapi szépséged
az üveglap túlsó, üres falára?!
Így hajnalonként, míg más szem alszik,
remegsz némán
s rátekintesz szétzilált alakodra.
A mosdatlan csöndet tördelted eddig
sikolyoddal, de elnyelte a szoba
derengő varázsa
-kristálypalota-,
hívtad éjjeli násztáncodra,
mikor párzottál élőkkel
s a holttal,
márványtengerek delejes vizén.
Most csak figyelsz, felfedi-e képmásod
énednek álomittas jóságát,
ébredve az öntudatlan fényre
felvillan-e az a jól ismert mosoly?!
Üvöltésed eltévedt
akkor éjjel, és te hánytál az undortól,
a paranoiák kékes dimenzióit hívtad:
-Vigyetek! Vigyetek!
Vigyétek el, mit valaha cselekedtem,
átadom e csalóka tegnapokat.
S igen, a tükör
most hűen utánozza valóságod
semmi; üres barázdák,
semmi; megkövült homlokod,
semmi; csak rángó izmok játéka
semmi..
Ez vagy már.
Ez vagy már.
11 hozzászólás
Átélem soraidat kedves Ciánka. Csak áramlott a papírra a megbánás sora, sodort magával az áradat. Igen, eladtam magam. Ez vagyok már – semmi.
Versedhez szeretettel gratulálok.
Noémi
Feledem az igazságomat- feladom magam!
Elűzöm a hiúságomat- megadom magam!
Kidobom a méltóságomat- eladom magam!
Neked
Feladom, megadom, eladom magam!
Már semmi sem olyan, mint amilyen
Neked adom démon lelkemet.
Már semmi sem olyan, mint amilyen
Felkínálom tüzes testemet.
Már semmi sem olyan, mint amilyen
Megihatod édes véremet.
Kedves!:)
Nagyon kösz a reakciódat, művelhetnél ilyet máskor is! Élveztem.. 🙂
Én kicsit elszabtam megen, a cím is bekerült az első sorba, szóval lassan vágatom majd.. Szegény Szerkesztők, bocs!
Pussz Néked!
Kedves Cyankalla!
Hihetetlen realitásal,szembenézésel,
mérlegelésel írt sorok!
Különösen a befejezés!
Grat:sailor
Kedves Sailor!
Csak egy pillanatnyi érzés, ami ebben tört elő.. Jó régi, de volt ilyen is.. 🙂
Köszönöm a véleményed!
Szép estét: C.
Szia Cya !
Nagyon kemény…
Nem is tudom megfogalmazni, mennyire tetszik: olyan verset írtál, amit én soha nem tudnék.
Elismerésem és nagy gratulációm !
szeretettel olvastalak: Zsu
Szia Zsu!
Kemény? Á, csak pillanatnyi elmezavar! 🙂
Aranyos vagy, de szerintem ehhez nem kellett más, mint éppen akkor rendesen magam alatt lenni. Én kb. meg pont olyanokat nem tudnék írni, mint amiket Te szoktál. De, nem vagyunk egyformák, ez valahol érthető is. Ilyet sem tudnék már most, asszem.. 🙂
Köszönöm, hogy itt jártál!
Szépet: C.
Kedves C!
"mikor párzottál élőkkels a holttal,márványtengerek delejes vizén." Eh nem gyenge.
Akkor az valami zombi lehetett.Na ilyen versnek nem örül az ember fia vagy lánya.
Gondolom mennyire örült neki akinek írtad.Kissé elvetemült humorom van bocs.
Ági
Kedves Ági!
Részemről úgy vagyok vele, hogy nem feltétlenül csak a szép dolgok ihletik meg az embert, szóval tőlem sok jóra ne számíts, és akkor nem leszek Neked csalódás! 🙂 Ismerem a humorodat már némiképp, nekem bejön a "néha morbid" stílusod! 🙂
Hihhhi, és nem gondoltam senkire a zombim kapcsán, pusztán így próbáltam kifejezni egy érzést. Szóval, senki nem haragudhatott meg érte! 🙂
Üdv: C.
Kedves C!
Miért lennél csalódás? Morbid a humorom. Elvont. Néha nem is értik. Engem sem mindig a csupa szép dolgok ihletnek meg.Nem számíthatok túl sok jóra tőled 🙂 Ezen ne problémáz.
Alapvetően már kinőttem a naív korszakom.Senkitől sem számítok túl sok jóra így nem ér csalódás semmilyen téren:)
Üdv:Ági
Hello Ági!
Ismerlek mondom, tudom… Nincs is ezzel baj, szeretem a kacifántosabb gondolkozást! 🙂
Ez a vers tipikusan én, amúgy. Persze próbálok sokféleképp, de én ezt mindenképp sajátomnak vallanám, ez van! 🙂
Nem problémázok én ezen semmit, ne félj! A Te véleményedet mindig szeretem, mert tudom, h leírod, amit gondolsz, és ez igen jó vonás!
Megértlek, valahogy én is így vagyok ezzel. Kellemesen jobb csalódni, az tuti!
Legyen szép napod, üdv: C.