vagy épp elfáradt bennem valami,
nincs meg a cél, miért harcolni kell
és nem tudok már újat sem mondani.
Hová lettél szép szerelmes május,
miért nem érzem, hogy itt vagy oly közel?
Csak színeket látok és nyílnak a virágok,
szívemben mégis bánat rejtőzik el.
Megkértem a sorsot, epekedve, halkan,
– de biztosan nem hallotta meg –
nyújtson egy csöpp örömöt a bajban…
– bennem mégis az üresség remeg –
Add hát vissza az élet édes súlyát,
az ágy szeretve-féltő melegét,
a vekkerekbe szorult pásztorórát,
s az öleléseknek gyógyító erejét!
Nem kell már sok, csak egy gyöngyvirágnyi
törékeny pillanat, andalító csoda,
a régi májusoknak ízét visszahozni,
mielőtt bezárul a boldogság kapuja.
Ne aggass rám többé hazug kincseket
– hisz régen elgurultak igazgyöngyeim –
nem kell a fény sem, mely vakítón nevet!
– elég lesz félhomály, pislogó gyertyafény –
Ne kérd, hogy higgyem amit nem hiszek
– már elfáradtam a tegnapoktól -,
de élni akarok még legalább tízet…
csak adj még valamit a holnapokból!
28 hozzászólás
Ez olyan, olyan meghatóan szép… Egyszerűen gyönyörű, kedves Pipacs.
"Megkértem a sorsot, epekedve, halkan,
– de biztosan nem hallotta meg -"
Gyönyörű gondolat, de még sokat ide rakhatnék… talán az egész versedet.
Nagyon-nagyon tetszik. Csodaszép alkotás!
Szeretettel
Ida
Nagyon őszinte sorok ezek, kedves Ida. Hogy szépek? Az emberi vágyak is azok, talán azért. 🙂
Köszönöm szavaidat, nagyon megtisztelsz.
Köszönlek.
pipacs 🙂
Pontosan érzem azt, hogy miről írsz ilyen nagyon szépen…….
Hogy érezted, az nem lep meg, Szusi. Nem egyedi érzésekről szól, hiszen sokan éreztek már hasonlóan.
Örültem neked. 🙂
pipacs
Kedves Pipacs!
Fájón szép versed szépen írtad meg. Úgy vagyok vele én is, hogy idéznék belőle, de talán az egészet kellene föltenni. Én mégis ezt választom: "Add hát vissza … az öleléseknek gyógyító erejét!" -Amikor kezdetben leginkább csak a szösszeneteket írtál (igaz, azok is érdekesek, jók voltak), s aztán föltettél egy rövid verset, s ahhoz írtam valamit, – azt válaszoltad, hogy leginkább prózát szoktál írni, s nem verseket (nem idézet, de valami ilyesmi volt az értelme).
S most egymás után olvasom a szebbnél-szebb, jobbnál-jobb verseidet. Lám, ezért érdemes itt írni, mivel a gyakorlat sokszor mesterekké képezi a kezdő írogatókat.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Valóban sosem gondoltam, hogy verset fogok írni. A legelső úgy született, dühömben. Megírtam, és versként tördeltem. No, kaptam is rá meleget is… :)))
Annak viszont őszintén örülök, hogy találsz verseim között is szerethetőt. Őszintén köszönlek!
Szeretettel.
pipacs 🙂
Kedves Ilona!
A vágyaink éltetnek minket, akár teljesülnek, akár nem…
Nagyon szépen összefont gondolatokat kaptam!
Szeretettel olvastam: Tünde
Kedves Tünde!
Tényleg csak gondolatok, amik csak úgy kifolytak belőlem.
Köszönlek!
pipacs 🙂
"a régi májusoknak ízét visszahozni,
mielőtt bezárul a boldogság kapuja."
Csak nem zárult be az örökre. Egyszer úgyis kinyílik, hidd el. Csodák mindig léteznek. 🙂
ölelésem: Zsu
Van az úgy, hogy én is nosztalgiázom, vagy dacolok kicsit a korral, kedves Zsu. 🙂
Köszönlek!
pipacs
Kedves pipacs!
Leírtad mindazt, amit gondolok, de ilyen szépen nem hiszem, hogy össze tudtam volna rakni.
Üdv,
A.
Kedves Andrea!
Bizony, lehet benne közös. 🙂 Mindenki össze tudja rakni, csak mindenki másképp. Belőlem most így suttyant ki.
Köszönlek!
pipacs 🙂
Kedves Pipacs, a szívemből szóltál…
Szeretettel gratulálok, judit
Olykor a szívek is hasonlóra vágynak, kedves Judit. 🙂
Köszönlek.
pipacs 🙂
Kedves pipacs!
"Remélem: igen?
Remélem: nem?
– Tudom: úgy lesz
jó, ahogyan lesz." /Fodor Ákos/
Elgondolkodtató sorok a sorsról.
Szeretettel
Emese
Hát legyen, kedves Emese!
Köszönöm.
pipacs 🙂
Ez a versed is, megmutatja azt, milyen jóérzésü ember vagy. Azt gondolom, a nehézségek ellenére a belső világod rendezett, nem kapkodó, nyugodt. Reális életszemlélettel "működsz", és ami fontos, amit leírsz, az úgy is van. Szívesen vagyok nálad.
Szeetettel:Marietta
Ritka kedves szavakat kaptam Tőled, Marietta. Bizony a sorok mögött, mint tudjuk, mindig van valaki. Sokan vannak így… 🙂
Őszintén köszönlek.
Szeretettel.
pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Nagyon szépen megírtad! Én nem tudtam ilyen szépen. Mert én már kicsit haragszom a májusra. Úgy is érted. Átérzem én is versedet. Nagyon.
szeretettel-panka
Igen, Panka, értem és megértem. Már nekem sem olyan, de amikor írtam a verset, akkor még kedvenc hónapom volt.
Köszönöm, hogy mégis szóltál. 🙂
Szeretettel láttalak.
pipacs 🙂
Szia pipacs!
E gyönyörű sorok írójának még legalább háromszor tízet, és harmincszor tíz ilyen szerény, lélekből jövő, csodálatos alkotást.
Felemelő érzésekkel olvastam a versedet, s most egy kissé fáj az igazságtalan élettel szembeni tehetetlenség, de ez van, és tudom Te ebből is kihozod a maximumot.
Szeretettel:
Millali
Szia Millali! 🙂
Sokszor szeretnénk életünkben a maximumot, de a sors nagyon fukar tud lenni. Ezért csak írunk, ezt is , azt is…
Köszönöm kedves szavaidat, igazán jólestek. 🙂
pipacs 🙂
szeretem az őszinte verseket, amik mélyről jönnek, megérintenek és bennem folytatódnak…
mint ez is itt…:)
Szeretettel: Évi
Én pedig szeretem, ha valakiben tovább mocorog egy-egy gondolat. 🙂
Köszönlek, Évi!
pipacs
Nagyon magával ragadó, hangulatos vers lett ez. Tetszett!
Üdv: Tibor
Köszönet a megtiszteltetésért, kedves Tibor. 🙂
pipacs
Kedves Pipacs!
Ismét nagyon szép verset írtál, a vágy, és a szerelem gyönyörű harmónija bensőségessé, a rímek szépségessé teszik a művet.
Szeretettel gratulálok: Zagyvapart.
Kedves Zagyvapart! 🙂
Köszönöm, hogy ezt is olvastad, és megtiszteled kitartó figyelmeddel írásaimat.
Örülök, hogy kedvedre valónak találtad.
pipacs 🙂