Elégia

Porhanyós emlékek után kutatok,
Amit majd fogaim közt morzsolgatok
Egész nap
Elég csak egy akkord,
Egy pixeles fénykép,
Egy ismerős parfüm a polcokon,
Húsod illata,
Vagy a reggeli fény szád sarkában.
Nem akarom, hogy összemaszatolt portré legyél.
Szalvéta, mellyel feltöröltem pár hónapot.
Konzervált érzések párolognak bennem.
Hideg van és gondolataim tócsájában átázik a cipőm.
Ha erre járnál, utánad erednék.
És megszáradna a lábam.