mint fényt a csillagok,
s nem tudlak követni, mert erőm elhagyott.
Úgy engedtelek el…
mint csend a sóhajom,
könnyekbe fojtottan, tűzpiros hajnalon.
Elengedtelek…
mint ma a tegnapot,
tulipán a szirmát, mit porba hullatott.
Úgy engedetelek el…
mint levele a fát,
alája terítve szeretet paplanát.
Elengedtelek…
mint árnyék a Napot,
nehogy eltakarja, inkább utat hagyott.
Úgy engedtelek el…
mint csodás pillanat,
magamba zárva, mint ládikát a lakat.
Elengedtelek…
mint éjszakát a csend,
hogy elgurult gyöngyként csillogjon a rend.
Kérlek hát ne félj…!
van még ki Rád vigyáz,
hiszen csak én engedtelek el… senki más
42 hozzászólás
Nagyon szép pipacs. Az a szó jutott eszembe róla, hogy ballada. Nem tudom megindokolni, hogy miért.
Kedves Szusi!
Én sem tudom miért… 🙂
Megtisztelő a véleményed, köszönöm!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Ica!
Hm… mit is? Mit is írhatnék én ide Hozzád? Miért tetszik engem így megdolgoztatni???
Írjam azt, hogy gurul mint a gyöngynek a szemei, ezek a sorok? Igen azt hiszem, ez találó.
…és még valami. Gyönyörűűű! Gratulálok szívből!
Sok szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Mert a szeretet gyöngyei szétgurultak…
Köszönöm gratulációdat, besöpörtem. 🙂
Szeretettel: pipacs 🙂
Elengedted… de valahogy mégsem. Ez az a fajta "elengedlek, de belefájdul a szívem" érzés. Eszméletlenül jó hasonlatok, egyedi szerkezet! Gratulálok, kedves pipacs!
Kedves Csaba!
Igen, belefájdul…
Köszönöm elismerésed, örülök Neked! 🙂
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves pirospipacs!
Megérintett a versed, én is hasonlóképpen éreztem a közelmúltban. Szomorú dolognak gondolom ezt a fajta önfeláldozást: engedjük, hogy a Kedves járhassa a maga útját. Mondogatjuk, hogy mi megleszünk, csak az a fő, hogy Ő boldog legyen, de ez nem igaz. Elengedjük, mert nem tehetünk mást, aztán szépen lassan meghalunk a magányunkban. Nehéz az élet nélküle, és nehéz újból meglátni az élet örömeit.
Tetszettek a hasonlataid!
További jó írogatást!
Piper 🙂
Kedves Piper!
Többször is elengedünk életünk során… hol így, hol úgy, s ez általában fájdalommal jár…
Nagyon köszönöm, hogy megtiszteltél!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs , sok verset olvasok el itt, de ritkán írok véleményt. Csak azokhoz írom le a gondolataimat, amelyek a lelkemig érnek. Ez a vers gyönyörű ! Nincs mit magyarázni rajta, olvasni kell. Gratulálok Jega Ibolya
Kedves Ibolya!
Őszinte szavaidat szívből köszönöm!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Ilona!
Nagyon szép a vers. A versszakok elején a költői hasonlatok pedig varázslatosak.
Nagyon tetszett, szívből gratulálok: Zagyvapart.
Kedves Feri!
Nagyon megtisztelőek számomra szavaid. Őszintén köszönlek!
Szeretettel: pipacs 🙂
Gyönyörűséges…!!!
És nem elkoptatott.
Irénke kedves!
Hálás vagyok!
Szeretettel: pipacs 🙂
Ez csodálatos!
A csattanója pedig fenomenális!
Gratula!
Barátsággal:Zsolt
Kedves Zsolt!
Nagyon megtisztelsz, köszönöm!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Versed eme lemondásról, hogy nagyvonalúan elengedted, mindig fájó, én úgy fogalmaznám, hogy ilyenkor kicsit meghalunk… Nekem is van egy prózám erről. Az elengedés azt jelzi, hogy valakit igazán szerettük, s magunkat feláldozzuk érte, de fájdalommal jár, s biztos, hogy sohasem tudjuk elfeledni, s talán megérteni se magunkat, miért is tettük…
Szépen fogalmaztad meg, igazi, versbe illő költői szavakkal, s alakilag is szép ruhába öltöztetted.
Nagyon tetszik a versed.
Szeretettel: Kata
Kata kedves!
Úgy ahogyan mondod, meghal bennünk valami. Az elengedés időnként feladás.
Köszönöm megtisztelő szavaidat, melyek most is sokat jelentenek nekem. 🙂
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves pirospipacs!
Gyönyörű verset írtál, egyedül az utolsó két sor sántított nekem egy kicsit, de összességében véve egy dallamos, nagyszerű költeményt adtál nekünk! 🙂 Gratulálok!
Kedves Kalina!
Lehet, hogy sántít, de számomra fontos a két utolsó sornak elhangoznia. Van ez így! 🙂
Köszönöm, megtisztelő szavaidat!
Szeretettel: pipacs 🙂
Szia Pipacska!
Csodálatos, lírai alkotás!…Nagyszerű gondolatok!
Nagy elismerés!:)
Ölellek: Lyza
Drága Lyza!
Duplán örülök Neked, hálás köszönetem!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pirospipacs!
Nagyon gyönyörű vers!Csak gratulálni tudok!
Szeretettel:Ági
Kedves Ágnes!
Őszintén köszönöm, megtisztelő a véleményed!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves rétlakó!
Rég botlottam ilyen pompás versbe!! A hasonlatok mesterműve:)
Üdv: Áfonya
Kedves Áfonya!
Már a megszólítás is kedves számomra, a többit pedig ráadásként könyvelem el. :)))
Köszönlek!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Ez a versed különösen tetszik, a hasonlataid szuperek!
Barátsággal: Laguna
Kedves Laguna!
Megtisztetés számomra a véleményed!
Szeretettel: pipacs 🙂
Szép, csendesen kavargó vers, remek hasonlatokkal. Sokáig merengtem sorain…
grat
leslie
Kedves Leslie!
Van az úgy, hogy amit az ember gyorsan ír meg, másokat merengésre késztet. Nem is szerettem volna harsány lenni. csak halkan elengedni…
Őszintén köszönlek!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Elengedni néha nehéz, de olykor nincs más megoldás. Nagyon szép a versed.
Szeretettel Mária
Kedves Mária!
Köszönöm, hogy megtiszteltél, véleményedet méginkább. 🙂
Szeretettel: pipacs 🙂
Elengedni valakit nehéz feladat.Mert az emberek alapjaiba véve önző lények. S ezt a lehető legpozitívabb értelemben gondolom.
Amikor a nagymamám haldoklott én üvöltöttem az orvossal,hogy nem érdekel,hogy hogyan de mentse meg! A köpenyénél fogva rángattam. Megmentette a mamám életét.
Boldog voltam!
Amikor a mamám felébredt és beszéltem vele azt mondta,hogy kár volt megmenteni őt!
Hagyni kellettem volna,had menjen el! Békében és emberségesen!
Mivel mindkét lábát már évekkel azelőtt amputálták ő már rég börtönbe volt!A szoba börtönében….miután meghalt akkor jöttem rá,hogy mily önző is voltam….De szerettem és nem voltam képes elengedni….
Üdv: Isti
Kedves Isti!
Sajnálom, hogy ilyen szomorú eseményt juttatott eszedbe versem, amely egy igaz szerelemről íródott…
Köszönettel: pipacs :
Szomorú eset tény…De sokat tanultam belőle…az élet minden területén…..
tudom,hogy szerelmes vers,de ez villant be nekem az olvasás után…
gratulálok hozzá….Szép lett!
Seemi gond, elengedni többször kell életünkben, kit így, kit úgy.
Köszönöm a gratulációt!
Szeretettel: pipacs 🙂
Húha!! Ez muszáj volt hangosan is felolvasnom. Ez egyszerűen tökéletes. irodalom könyvbe való. Gyönyörű! Elolvasom újra.
Üdv.: Phoenix
Kedves Phoenix!
Nagyon megtisztelőek szavaid, őszintén köszönöm!
Szeretettel: pipacs 🙂
Ez az egyik kedvencem tőled, örömmel olvastam most is. Annyira benne van az a fájdalom, amikor elengedünk valakit. Annyira magával sodró ez a versed, gratulációm.
ölellek: Zsu
Szia Zsu!
Látom a kertek alatt jöttél. 🙂 Régi vers, bizony van benne fájdalom.
Köszönlek!
pipacs
Kedves pipacs!
Gyönyörű ez a vers. Nagy öröm, hogy rátaláltam. Már megint, csak kaptam a versedtől. A képeid borzolják a lelkemet. Nem, nem is írok mást, inkább csak olvasom még-egyszer, és még-egyszer.
Szeretettel:
Millali
Milyen érdekes, ezt a verset csak ezen az oldalon, több mint kétezren olvasták. Azért is meglepő, mert valójában hat megadott szóra írtam… Egyetlen egyszer csináltam ilyet, hogy kipróbáljam, vajon megy e ez nekem. 🙂
Persze, mindennek ellenére a saját érzéseimet, és lelkemet írtam bele. Az ember ugyanis sosem bújik ki saját énjéből, mert történjen bármi, csak önmagát tudja adni, és azt írja ki magából, amit…
Nagyon köszönöm, hogy visszakerestél, annak pedig végtelenül örülök, hogy kedvedre valót találtál.
Hálával ölellek.
pipacs 🙂