Oly sivár vagy,
oly szörnyű vagy,
ha a múltba n vájkálódunk,
oly szép vagy,
oly karcsú, kecses vagy,
ha a jövőről álmodozunk,
mégis akkor vagy közel,
ha érzem hopgy melegséged átölel,
ami a jelenben van,
ami most van,
ami itt van,
mitől boldog vagyok,
mitől vidám vagyok,
mitől nem sírok,
ez a te bűbájod,
a múltba nézni gyötrelem,
a jövőt nézni egy csoda, ám nem valós,
a jelen, ami nekem való,
ami soha nem csalóka,
soha nem furfangos, mint a róka,
szimplán a létet sugalja,
ami az embert uralja!