Elmentek a szavak,
cserben hagytak engem.
Hej, pedig beszélni
oly nagyon szerettem!
Ki lettek ürítve
ajkamról a szavak,
S e néma levente
most egy kuka alak…
Szavak nélkül verset,
nem írt még jó ember.
Olyan csendes lettem,
mint egy vén hóember.
Gyertek múzsák hozzám,
hozzatok szavakat!
Legyek ismét költő,
harsány, színes alak!
Hadd legyek szószátyár,
nem leszek szófukar.
Csak bírjak szókinccsel,
ha szám szólni akar!
Könnyek közt kiáltom,
gyertek hozzám szavak!
Alkossunk verseket,
mert az idő szalad…
6 hozzászólás
Kedves Albert!
Nekem a szavak még megvannak, csak homályossan, van amikor azonban sehogyan sem látom őket. Hanem két ujjal irnák talán kisseb lenne a problémám, de igy óriási.
16-án megyek a szemorvoshoz, talán kibirom addig.
üdv Tóni
Kedves Toni!
Remélem nincsen komolyabb problémád. Vigyázz a látásodra! Kívánok neked mielőbbi javulást!
Alberth
Kedves Albert!
Nem tévedés? Szerintem éppen Te nem panaszkodhatsz szókincstáraddal kapcsolatban. Eddigi tapasztalataim, hogy inkább kitűnő a szókincstárad, bár skaknak adatott volna hasonló.
Persze, verstémának igen jól választottál – s oldottad meg a gondot.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
Azért néha vannak ilyen napjaim, amikor teljesen elhagy az ihlet. Ilyenkor nem kell eröltetni az írást. Jobb ha beletörődöm. Kellenek az ilyen üresjáratok.
Mindenesetre ez is egy jó verstéma lett. 🙂
Üdv.: alberth
🙂 Aranyos, kedves téma…
Még hogy Te szófukar?:):)
De azért nem árt a Múzsának jelezni,
hogy ne hagyjon cserben…:):):)
Remek, mint mindig..
Üdv: Lyza
Kedves Lyza!
Bizony, a múzsámnak is kell néha egy kis kikapcsolódás. Ilyenkor feltöltődik valahol Apollon birodalmában, hogy hozzon nekem sok szép ihletet.
Persze néha türelmetlenkedek, de hát nem lehet minden nap új verset írni. 🙂
Üdv.: Alberth