Elmúlt az ősz is már, köd ül rá
a tájra, hol hűvös szelek járnak
intelmein ennek a behúzott
nyakú időnek. Reggelre deres
minden, szótalanul terül a csend,
mintha érteném árnyait ennek
a begubózott nesznek, miközben
rám nehezül e hideg magány.
***
Elmúlt az ősz s jön a tél! E lomha
akaratlanságban látom mozdulni
sóhaját annak a kimondhatatlan
messzeségnek, hol vetül csendje
a ki nem mondott szónak. Ahol
kihűlt mezsgyék szaladnak már
remélni feledett hajnali álmokat,
mit elhintett a szív fájva múlni.
***
Elmúlt az ősz, rohan a pillanat, s
legördül függönye annak az üres
hallgatásnak, mert majd dalol a
szél abból, mit még az ősz hagyott,
sírva át oly sok éjszakát, merengve
rőt levelek zöreje közt. Már látszik
a lehelet, és lassanként megfagy
a hajnal árnyain a sóhajok dere.
***
Elmúlt az ősz, már köhécsel a tél,
botladozik léptein szótlanságom,
mi szembe jön velem a törékeny
néhaiságból, hűlt párák lelt ködén.
Oly súlytalan csend honol ilyenkor,
hol ábrándok merülnek a semmibe,
mikor elveszik múltján az őszi sugár,
hamván még a remény is meghűl.
***
Elmúlt az ősz, itt már csak a szél
beszél abból, ami megmaradt, ha
szót nem vét ebben az időtlenül
itt álló, méla homályban, amiben
még kísér fényein kicsit a nyár is,
ha delén felragyog a nap, miután
köd hull majd délután, szürkeségén
a lassanként csorduló alkonynak.
4 hozzászólás
Kedves Zoltán!
Hihetetlen beleélés a természeti dolgokba!
Gondolataid,érzéseid,képeid szinte három dimenzionálisak
Azt amit a sorok mondanak,átélt,átgondolt,át elmélkedett
napok gyümölcsei.
"Elmúlt az ősz, itt már csak a szél
beszél abból, ami megmaradt" és
a Te soraid,melyek képesek a ködös kilátászalanságot is
ünneplöbe öltöztetni
Kedves sailor!
Elnézést, elnézést nem reagáltam kedves szavaidra ,
most vettem észre e hiányosságom!
Nagyon örülök jöttödnek, s olvasásodnak, elemzésednek!
Ez által még a saját verseim is érthetőbbé válnak számomra!
Igazán köszönöm!
Barátsággal köszönök el most, gondolva Rád!
Vigyázzatok magatokra és egymásra!
Zoltán Kaposvárról:)
Nálad összetalálkozik a ´kinti´
és a ´benti´és harmoniát alkotnak!
"Már látszik
a lehelet, és lassanként megfagy
a hajnal árnyain a sóhajok dere. "
…csodaszépen összesimulnak ahogy emlßitettem is
a külsö és belsö!
Remek írásodra gratulálok:sailor
Szép napot!
Elmúlt az ősz, mint annyi minden már
Avarba hullt fagyott levelek őrzik
A csöndes emlékbe bújt néma pillantást.
Ködtakaró alatt didereg most a táj,
És lassan a völgyben is ezüst hó szitál.
Hideg minden. Csak a valódi szeretet
Hoz egy kicsiny lángot… áldott meleget…
Szeretettel: gleam