Születünk, élünk és meghalunk…
Az élet vizén cseppek vagyunk.
Csak még egyszer nézz le reám.
Érintsd meg a kezem.
S majd, ha én leszek odaát.
Suttogd el a nevem.
Mert múlik minden, mi szép.
Idővel ránc nő az arcokon.
S sárgul az albumból a kép.
Túljutunk a harcokon.
És így múlik életünk…
Keserédes évekkel…
Kitárjuk két kezünk.
De fényünk Isten fújja el.
És így lesz minden sárga,
Szürke, aztán fekete.
Testünk egy dobozba tegye be,
És kísérjen utolsó utunkra,
A szél.