A kevés emlék is titok.
Evés közben mit olvashatott?
Szemben ült velem,
így emlékszem.
Ebédlőasztal felett
gőzölgő leves.
A csend oly félelmetes,
megfejthetetlen.
*
Lobogó selyemingben
ment a túloldalon.
Sírva néztem utána,
– gondoltam itt hagyott –
Szemben virágbolt,
koszorú az ajtón.
Akkor már haldokolt.
*
Apám örökül hagyta rám
a gitár elpattant húrjait.
Kezembe vettem
kezéből ecsetjeit.
Örökre átcsendül hozzám a dal,
borul rám színek kárpitjaival.
4 hozzászólás
Nagyon szép emlékeid lehetnek édesapádról, én így érzem.
Őszinte szívvel gratulálok!
Kedves Eferesz!
Köszönöm Neked a gratulációdat. Sajnos nagyon korán itt hagyott, öt éves voltam, azért ilyen kevés az emlékem.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Kedves Ica!
Gratulálok meghatóan szép emlékezésedhez!
Szeretettel: Judit
Köszönöm drága Judit, hogy olvastad ezt a kevéske emlékemet, amit versbe próbáltam szedni.
Szeretettel: Ica