Én vagyok a plüssnyuszi,
jár nekem egy kis puszi.
Simogatás, szeretet,
becézzetek gyerekek!
Mezei nyúl nem vagyok,
gyorsan futni sem tudok.
De a bundám puha plüss,
kicsi gazdám, meg ne üss!
Ölelgessél, meséljél,
hallgatlak ha beszélnél.
Vigyél mindig magaddal,
jó a gyerek-csapattal!
Ne hagyj a padon fázni,
megyek veled hintázni!
Hozzád bújok el ne hagyj,
ugye velem boldog vagy?
Én vagyok a plüssnyuszi,
nem tudok én ugrani.
De ha eljön az este,
puha ágyad megvetve…
Édesanyád lefektet,
a plüssnyuszid veled lesz.
Karjaidban álmodom,
nálad van az otthonom.
11 hozzászólás
Én is szeretem a plüssnyuszikat 🙂 na és a versed is 🙂
szeretettel-panka
Kedves Panka!
A lányomnak az első plüssállata egy nagy nyuszi volt. Bár csak jóindulattal nevezhetnénk plüssnek. 🙂 De azóta már tele van a ház mindenféle plüssfigurával. Nekem is kedvenceim. 🙂
Üdv.: Alberth
Ismét egy profi vers, nagyon jó érzés volt végigolvasni.
Aki tehetséges, még egy plüssnyusziból is lebilincselő költeményt farag.
Neked sikerült.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Igyekeztem a gyerekek nyelvén megírni. Ilyenkor beleélem magam egy kisgyerek személyébe, hogy minél hitelesebb legyen a vers.
Üdv.: Alberth
Kedves Alberth!
Aranyos vers a gyerekeknek, meg az ilyen nagy gyerekeknek, mint én vagyok.:) Nálunk is van egy sereg plüssnyuszi a polcon és ígérem vigyázunk rájuk, egyet sem hagyunk a padon!:)))
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Ne nagyon hagyd a padon, mert megfázik a plüssállat. Az esőben meg még el is ázna, aztán nem biztos, hogy olyan puha, meleg maradna a fogása. Nálunk inkább a polcon maradnak, meg az ágyon, meg a tévéasztalon, meg a fali tartóban… 🙂
Üdv.: Alberth
Szia Alberth! 🙂
Értékelem a gyerekverseid, majd kamatoztatom is, hiszen nemsokára indul az új tanév. 🙂
A plüss-állatok számomra is kedvesek. Van egy öreg macim, amit 34 éve őrzök, bakony-illatú. 🙂 Avar, fű, fa, virág benne összpontosul. Éppen pár napja nyomtam az orromhoz, letüdőztem varázsát. 🙂
Nagyra tartalak amiatt, hogy korhatárok nélkül ontod a verseket. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Eszembe jutott, hogy írni kellene már megint új gyerekverseket. Ám ez a plüssnyuszis, mire elkészült -, már nem tudom eldönteni hogy vagy én is gyerek vagyok, vagy nem gyerekvers? 🙂
Ugyanis még mindig ugyan olyan örömmel veszek kézbe egy plüssállatot, mintha még mindig gyerek lennék. Persze itthon van is vagy 30 kisebb-nagyobb szerintem, de nem számolom. Vigyázz a régi plüssmacidra, mert az eszmei értéke is nagy! 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Albert!
Kedves a versed és verstanilag is – mint a tiéd mind – tökéletes mű. A gyerekeknek is biztosan tetszeni fog, ha hozzá jutnak.
Azt számon tartod-e, hány versed van, mivel megnéztem, és amit már föltettél, az is nagyon sok.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata!
A régi verseimet is rakosgattam egy darabig sorban ide fel. Ám azok csak számítógépen vannak fenn és az meg ki volt iktatva, amelyikre gyűjtögettem. Úgyhogy jó ideje csak a legújabbakat hoztam be. Így is sok van, de majd megint folytatom a régiek felrakását, mert az sem kevés. Szerintem ezer körül lehet már a verseim száma, de mire mind felkerülne ide, addigra meg jóval megnövekszik a mennyiség. 🙂
De hogy hány lesz, ami ismertebb lesz és hány, amelyik nem, azt én sem tudom. Talán egyszer sikerül egybeszednem és megszámolni. A feleségem blogjában már 600 fölött van, de azt lapozni kell. A Napvilág.hu azért jó, mert egy tartalomjegyzékbe gyűjti és könnyű keresgélni, meg elég egy ráklikkelés.
Üdv.: alberth
🙂 Nekem igazi is van! Aranyos vers, szívet melegető.