Nem biztos, hogy nőstény az R,
De kan a P. S ez nem egyszer
Okozott már félreértést.
Ezúttal újabb elnézést
Hadd kérhessek még egyszer.
Én magam is tévesztettem,
Írásomban elvéreztem.
Többször fordult elő sajnos,
(Nem lehetek mindig okos)
A férfi P-t nőnek néztem.
Sokszor van ki hopp! melléfog,
Hibát ejt, és aztán dohog.
Ne hibáztassátok érte!
Ez létünk alkotórésze:
Tévedni emberi dolog.
4 hozzászólás
Jópofa szórendet használsz, és érdekes feltevés, hogy mi lehet a betűk neme… 😀
Vicces lett, Boti, de a rímek annyira nem gördülnek. Egyébként örülök. hogy verset is olvashattam a tőled, a prózáid nem igazán az én világom! 😛
Üdv
Zsázsa
Hát, igen… Nem igazán jött össze ez a visszatérő rímszerkezet vagy mi.
Kiváncsi voltam mit is írsz ha már így rád találtam (megsúgom kémiá faktról ismerjük egymást… igaz már nem járok oda).
A vers nekem zavaros, de simán tükrözi az alapgondolatot! 😉 És végre! Látom gyakorlatban is a latin nyelvet, legalább 1 cím erejéig…! (Nem mintha nem tartozna hozzá az alapműveltséghez… xD)
Nem is kell érteni a verset… 😛 A lényeg annyi, h egy szóvicc az egész alapja: Nem biztos, h nőstény az R, de kan a P (kanapé! értitek??!!! :D:D)… Na mind1. A vers további része pedig a címhez kapcsolódik. Senki sem tökéletes, mindenkinek vannak hibái, bárki tévedhet. Ezt pedig el köll fogadni…