Mi lett volna… ha…
Akkor, azon a kis szigeten,
Vagy máskor , máshol
Mást mondasz nekem,
Mi lett volna,… ha…
A sors nem visz más felé,
Hogy’ alakult volna az életem,
Vagy mi lett volna, …ha…
Akkor az iskola többet ad,
Vagy ott jobban érzem magam,
Megértem mit üzensz,
Pontosan tudom mit akarok,…
Ma vajon minden rendben van?
Mi lett volna… ha …
A szüleimre hallgatok,
Arra megyek amerre a jel,
Elfogadom egy bölcs barát szavát,
Máshol keresem helyem,
S követem a szerelem illatát,
Mondd mi lett volna…ha…
Itt élnék, vagy másfelé,
Ki lenne a kedvesem,
Hol élnének gyermekeim,
Boldog lennék, vagy bolond,
Élnék egyáltalán?
Szólna dalom, vagy szótlan
Rágódnék azon…
Mi lett volna…ha…
Mondd !…. mi lett volna?
4 hozzászólás
Kedves István!
Jó kérdést boncolgatsz szabad formában írt versedben. Bizony, az életben megtett lépéseinkkel a sorsunkat írjuk. Amikor keresztutakhoz érünk, nem mindegy, hogy jobra, vagy balra lépünk, mert az meghatározza, mássá teszi, eltérítheti az eddig követett irányt, s teljesen más életet élünk majd, esetleg mást, mint amire számítunk. Ilyen az élet. Nagyon bonyolult, s szerintem a versedbn ezt fogalmaztad meg. Tetszett.
Üdvözlettel: Kata
A "Mi lett volna, ha…" mindenkit foglalkoztat, így vagy úgy. Én is foglalkoztam mostanában ezzel, mivel 25 éves osztálytalálkozóra készülök. Mintha az én gondolataim tükröznéd vissza, jólesett olvasni, nem mintha bánnék az életemben valamit. Remélem te sem: Szeretettel Era
Tetszik, ahogyan a kérdést fel-felteszed magadnak, s ahogy keretbe foglalod vele a verset. Jó néha eljátszani a gondolattal. Gratulálok!
Üdv: Colhicum
Kedves Barátaim !
Köszönöm a kommenteket, megtiszteltetés, hogy olvastok/olvasnak.