A nyár öröme, mint kígyózó láng
Szomorú magányom csendes némaság
Sötét, örök homály a borongós hajnal
Borús életem álomszövést taglal
A harmatos hajnal, mint csillogó büszkeség
Az égető szerelem szivárvány szürkeség
Halvány reménysugár az agyamba vésett vallomás
A sehova se tartó folytonos rohanás
Testem köd, lelkem jég, hűvös lehelet
Mardosó szenvedély, hogy itt vagyok Veled
Van szóvirág és beszélő kezek
És, hogy mindennap Veled lehetek
3 hozzászólás
Kedves Bűvölet!
Gondolom az asszony nagyon örült a versednek.Szép lett.
Ági
Kedves Ági!
Igen örült neki, de Ő minden versemnek örül. Mindet jónak találja. Egy kicsit elfogult>
Szia!
Szép szerelmes vers, amit a feleségednek írtál. Milyen jó, hogy így is ki tudod mutatni, fejezni, az iránta való szerelmedet! Nem sok feleségnek adatik meg. Tetszett. üdv hundido