s mint kiéhezett vad a vérző húsra
lendült felém vágyad mohón harapva
s a kelő Nap megbotlott – fényt kacagva
vad
By Hangas mint kiéhezett vad a vérző húsra
lendült felém vágyad mohón harapva
s a kelő Nap megbotlott – fényt kacagva
By Hangas mint kiéhezett vad a vérző húsra
lendült felém vágyad mohón harapva
s a kelő Nap megbotlott – fényt kacagva
11 hozzászólás
Szia művésznő!
Ha nem botlott volna meg a Nap, bizisten, elgáncsoltam volna. mit siet úgy felkelni, nem?
:-)))
Ismét egy vérbeli, remek HANGA! 🙂
Mindig csodáltam, csodálom, és csodálni is fogom, mi minden belefér néhány soros verseidbe.
Üdv.
Ez aztán a vad szerelem! De hát az igazi érzelmek ,,állatiak", akkor van bennük élet, temperamentum. Még a Nap is elbámészkodott, ezért botlott meg és örömében fényt kacagott… 🙂
Gratulálok! Ez a vers több, mint négy sor! :-)))
Üdv.: Albeerth
Brúnókám, köszönöm, megtisztelsz 🙂 és köszi a megelőlegezett segítséget :-)))
Alberth kedves, igazad van, remélem én is, hogy több :-))
Hanga
Nagyon szép sorok, kedves Hanga!
Szeretettel: Rozália
"csakazértis" vadság!
Na ez már igazán kikívánkozott belőled!
Vadulj még…!!
ölel
leslie
Csak az ért is-e? 🙂
Ez az én mai kérdésem 🙂
Mondjam, hisz úgy is tudod, hogy szép 🙂
Sasfióka
Rozália, Sas, köszönöm, hogy ittjártatok 🙂
leslie kedves, igyekszem 🙂
Hanga
Huhhh…
Nem semmi!
Szeretettel: dreaming azaz Éva
Köszönöm Éva 🙂
Hanga
Tömör és remek!
Köszönön ruca!
Hanga