Együtt e versemmel ezen az esten
ülök az esti csendben az erkélyen.
A varázslatos hajdúsági estében
tömör felhők állnak ott fenn az égen.
Közben az estből lassan éjszaka lesz.
Az árnyak egyre jobban sötétülnek.
A madárének egyre gyengülőben.
Mindent eltakar az éjszaka sötétje.