pincébe nézett be
de elzavarták.
Hol az árván maradt
gyertya már csak aprókat
harapdál, s nyögve nyeli
a töménységet,
ott már halálos gyomorrontás
minden egyes falat,
mert nemcsak az éhség
végezhet az emberrel.
Ajtó csapódik,
megremeg az eresz,
a mesterséges összetétel
átengedi a fájdalmas
kötődés könnycseppjét.
Szobába lép az este,
olvasólámpa próbálja
szorgosan elhessegetni,
imitálni öreganyja
ablakon átszűrődő
mosolyát, de csak
hosszú ásítássá nyúlik
szája a könyv lapjain.
Ablak alatt tücsök ciripel,
üres sztrádán száguldoznak
spontán szonátái,
nem harsogják túl
biciklin repesztő
gyermeki kacajok,
szerelmes párok
búgó motoron,
sem kiránduló
busznyi idős nótafák.
Csak a fáradt lelkek
csendes horkolása
nyomja a basszust
a hegedűszóló alá.
14 hozzászólás
Kedves Csaba!
Versedből érezni az est hangulatát…
Gratulálok, Judit
Köszönöm, kedves Judit!
Tetszenek a képek amiket megírtál, szinte leperegnek előttem!
Jó lett ez az esti körkép kedves Csaba. Gratulálok!
Köszönöm, Zsolt!
Gondolkodom, mit írjak a versedhez. A sötétség átjárja a sorokat, én valami misztikumot érzek ki belőle, mintha onnan fentről nézné valaki az estet, és sétálna körbe körbe. Hú nem biztos , hogy így gondolod. Én képes vagyok másként látni, azt is ami talán egyszerű!
Szeretettel:Selanne
Egy versből mindenki mást olvas ki. 🙂 Misztikumot speciál nem terveztem beleszőni. Pár "nagy" gondolatot próbáltam belepréselni, egy kis "okoskodást", de igazából csak az est hangulata volt a cél.
Köszönöm szavaidat!
Kedves Zsolt!
Ilyen egy este. Hangok, színek, fények. Halljuk és látjuk, mégis előfordul, hogy ennek ellenére süket a csend…
Igazán szép estét festettél, beszédes.
Szeretettel: pipacs
Köszönöm, kedves pipacs!
Üdv: Csaba 😀
Jó részletesen kidolgozott esti vers. Vannak benne jó kis sorok.
Ági
Kösz, Ági! Sorokból áll. 😀
Érdekesen megfogalmazott sorok 🙂
Kösz… megint.
Nagyon tetszik, egyéni a hangvétel, és érdekesek a képeid. Szeretettel gratulálok. boszi
Kösz szépen!