Sötét van, már pihen a táj,
minden amit látsz, csak egy fénysugár,
a horizonton mindenfelé sárga lámpák,
Melletted sárga-zöld jelzőfény vár,
amely nemsoká vörösre vált;
itt az idő, menj haza Te is már.
Sípol az éberségi az utolsó km-ek láttán,
Te is érzed, nemsoká megérkezel már,
Holnap újrakezded szolgálatod,
mindenki tudja, Te azt nagyon várod.
Kialszanak most már a lámpák,
Leteltek lassan a munkaidőből az órák,
Az ampermérő sem pörög már tovább
Traxx a tárolóra indul, kijár
A vágányok mellett kérjük vigyázzanak hát.
2 hozzászólás
Szia! Elolvastam háromszor. Nem tudom, szabad vers akar-e lenni, vagy kötött formájú vers. A vers-szakos megoldás, és a sorvégi nagyon döcögős rímek alapján talán az utóbbi. De akkor viszont mi van a szótagszámmal? A szótagszám nem azért kell, mert kell, hanem attól van ritmusa a versnek. Ha már a rímelés nem megy, legalább ritmusa legyen. Továbbá: nem "Te", hanem "te", és nem "km", hanem kilométer. Bocs, és üdv: én
Kedves Bödön. Szabad vers akar lenni. A "Te" szót azért írtam így, mert az egy tiszteletmegadási forma az olvasó részére. Km – igen, az a kilométer csak még a rövidítéssel benne maradt.
Köszönöm hozzászólásod.