sűrű hajad közt kutatom a lényeget
ősz tincsek éveket rögzítettek rá
lágy vonásaid merevvé váltak ahogy
a pelyhes szakállból szúrós borosta fejlődött
rohamos tempóban erdő nőtt arcodon
összefonódott zaklatott világunk
hibát hibára halmoztunk
ránk vetített filmben éltünk
rendezni akartunk de a statiszta szerepig értünk
a halállal álmodtam tegnap
rám terítette vásott köpenyét
jeges lehelete nyomot hagyott lelkem szövetén
felriadt könyörgés hagyta el ajkam
párnámon nedves folt lötyögött
szemem töröltem lassan bizonytalan
gondolatok között hánykódtam
egyre több a ráncom fájó homlokom
üregében a kérdések egyre gyűlnek
mit szó nem magyaráz csak felnagyítja a félelem
3 hozzászólás
Kedves Edit!
Nagyon jó a cim:"évek ígérete"
Hihetetlen sokat reméltünk,de az ígéretek
csak késtek!^
"ránk vetített filmben éltünk
rendezni akartunk de a statiszta szerepig értünk"
Nagyon ritkán jut a föszerep,még magunk elött is!
Legtöbbször statiszták lettünk…mások kiszolgálója
"mit szó nem magyaráz csak felnagyítja a félelem"
Nagyon eltalált,ötletes gondolat!
Gratulálok:sailor
Szép napot!
Köszönöm!