Forró nyári nap fénye,
Te vagy kínjaim vége,
Köszönlek az egeknek,
Csak téged szeretlek…
Bús őszi lombok alatt,
Örök Tavaszom Te vagy,
Világom boldog, teljes,
Míg belém vagy szerelmes…
Havas téli táj is szürke,
Ha nem látja szemed tükre,
Te vagy: célom és értelmem,
Az én gyönyörű szerelmem…
És eljön hát a szép Tavasz,
Virág vagy, 'kit szépség fakaszt,
Napnyugat vagy, fényes Kelet,
Addig élek, míg így szeretsz.
2 hozzászólás
Mennyi-mennyi Tavasz! Reni örült neki? Aranyos amúgy!
Olvastam a bemutatkozásodat is, s lám az ottan írtakkal szemben nem találtam – hiába kerestem – helyesírási hibát.
Kedves és könnyed stílusban írt versed tetszett. Továbbra is legyél igényes a jó tartalom mellett a vers kólső formájára és egyéb előírásokra, és termésetesen a hibátlan anyagra.
Gratulálok: Kata