Mesélt a lány az éjszakában
Ezeregy mesét az életért,
Ki szavát hallgatta, lelke enyhült,
Benne béke csendje lőn.
Mesélt a lány az éjszakában,
Míg a sötétre fény derült,
Elmúlt gyötrelme félelemnek,
Ki hallgatta, vágyta őt.
Álom és valóság szálait
Ezeregy mesébe fonta a lány,
Léte pergett a kiejtett szóval,
Bár halhatatlansága nőtt.
2 hozzászólás
Szép, jól megszerkesztett vers. Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Üdvözöllek Panka, és sikeres esztendőt kívánok neked! Köszönöm véleményedet a versről!
Katalin