Der Regen fällt, der Wind weht schaurig,
So dunkel ist im Herbst die Nacht;
Da hat ein Vöglein müd und traurig
Vor`m Fenster mein, sein Bett gemacht.
Sanft schlummert`s ein, die Äuglein leise
In meiner Lampe Licht gewandt,
Es träumet wohl in seiner Weise
Von fernem Frühling, lichtem Land.
Der Regen fällt, der Wind weht schaurig,
Es kam der Herbst; o Seele du,
Warum so trüb, warum so traurig?
Weißt du denn nicht, wo deine Ruh.
Franz Alfred Muth
A szendergő madárka
Az eső esik, a szél dudál,
sötét az éjszaka ősszel;
az ablakomnál egy kis madár
szomorúan búsan fészkel.
Halkan szenderegve szemeit
a lámpám felé fordítja,
fényes messzi ország mezein
álmában a tavaszt hívja.
Az eső esik, a szél tombol,
az ősz megjött; de a lelkem,
miért zavart, 's miért nem nyugodt?
Nem tudja, nyugalmát hol lelje.
Fordította Mucsi Antal
1 hozzászólás
A Das schlummernde Vöglein című vers nyers fordítása azoknak, akik nem tudnak németül, és mégis meg szeretnék próbálni a műfordítást:
A szendergő madárka
Az eső esik, a szél borzalmasan fúj,
oly sötét ősszel az éjszaka;
most egy kis madár fáradtan és szomorúan
az ablakom előtt, az ágyát csinálta.
Szelíden elszendereg, szemecskéit halkan
a lámpám fényének fordítva,
bölcsen álmodik boldogan
a messzi tavaszról, egy fényes országban.
Az eső esik, a szél borzalmasan fúj,
az ősz megjött; de a lelkem
miért oly zavaros, miért oly szomorú?
Miért nem tudod te, hol van a nyugalmad.
Fordította Mucsi Antal