Fák. Házak.
Süt a nap.
Valahol messze egy emberalak.
Elrepül az ablak
előtt egy szürke madárka.
Ablak. Ablak és a négy fal.
Be vagyok zárva.
Villanyoszlop. Mező.
Zuhog az eső.
Valahol messze egy emberalak.
Elrepül az ablak
előtt egy szürke madárka.
Ablak. Ablak és a falak.
Be vagyok zárva.
3 hozzászólás
Versed ritmusa, felépítése megerősíti annak tartalmát: bezártság, magány és már-már némi depresszió is…Elgondolkodtató vers!
üdv
leslie
Örvendek, hogy így gondolod.
Köszönöm, hogy olvastál.
Szia!
Nagyon jól érzékelteted az "önnön sorsunk börtönébe zárt" hangulatot…
Szeretettel:Falevél