Minden pillanatban, benne sűrösödik a "ma" gondolata….
Este más…olyan mint egy nyitány…
Reggel is más…olyan mint egy daráló, fáj az ébredés..
És jön a délelőtt…bizakodsz, mert "félt" a léted…
Mindennap ezt érzed…
Sokat beszélgetsz Magaddal, várod..inkább reméled
Hihető gondolataid, valaki más is hiszi.., hiszed…
De nem tudod…, váltasz…, kikerülöd, "hiszik"?? kérdezed…
És ott marad a kicsi falevél, sodorja a szél…
De álmaidban megéled, és ez reméltet…
És egy-csak egy kicsi levélke éltet…
Búskomor ősz köszönt, de a sárguló levelekben éled még a nyár…
Hiba lenne , nem hinni , hogy ez már nem az amire vársz…
Takaród az est, párnád a szita…jó lenne leszűrni az egészet
Olyan messze még az enyészet..
Csoda, hogy ezt az egészet…még megéled…
"Álmodtam, egy világot magamnak…
Itt állok a kapui előtt…
Adj erőt, hogy be tudjak lépni…
Van Hitem, a magas falak előttt…" (Edda)
7 hozzászólás
Ez olyan szép és annyira életszerűen magával ragadó…..
10-edszer olvasom éppen és szeretném, ha lenne most egy kalap a fejemen, mert megemelném. Most én , neked!
….még a szememben is összegyültek a könnyek.
Csodálatosan megírtad!
…és az Edda szöveg méltó befejezése a művednek, jó választás volt!
Gratulálok, őszintén! 🙂
Krampuszka!
Túlzol, de jól esik….)))
Ott is vihar van?)))
Drága Írótárskám!:)
Ez férfi munka volt!
Gratulálok, csatlakozom Krampuszkához, oly szépen írta….
🙂
Köszönöm Drága Írótárskám!
Kedves Dinipapa!
Csatlakozok -vagyis együtt könnyezek- az előttem szólókkal, főleg a rímek teszik varázslatossá ezt a verset, na meg az álomittas pontok!!!
CSODÁLATOS!
Gratulálok!
Kedves fanofgd! Nagyon köszönöm a véleményed, köszönöm, hogy olvastál…
Kedves Dinipapa!
Nagyon szépet írtál…remélem nem veszed rossznéven, ha ezentúl a magaménak érzem:)!
Szeretettel: Falevél:D