Cafatokra tépte az idő a fátylat, mely arcomat takarta,
láthatóvá vált apró ráncokat, a nyomorult élet varrta.
Lassan negyven év távlatából, hátrálva nézek vissza,
elmúlt gyötrelmek torzuló képe még fáj, ma sem tiszta.
Gyermekkor?- nem is volt talán igaz,
s ha még is, ma már nincs rá vigasz.
Tekertem az elmúlás hatalmas mókuskerekét erősen,
itt állok, majd nem boldogan, koravénen, félig idősen.
Már én nézek fel a gyermekeimre, hatalmasra nőttek,
ők nem adják álmaikat, melyeket apró szívvel szőttek.
Páromra tekintek, és még ma sem hiszem,
két marokkal őrizte fájó, csapzott szívem.
Nincs változás, harc az élet, kemény őrült küzdelem,
de álarc nélkül bátran küzdök, nem bánnak el velem.
Hatalmas erő áll mellettem, burokban véd a szeretet,
mely ha ennyire tiszta, erős, az földöntúli kegyelet!
12 hozzászólás
Drága Krisztina!
Csak ennyit mondok csupa nagybetűvel:
K Ö S Z Ö N Ö M ! ! !
Remélem, ez mindent elmond!
Hadd ne ragozzam, mennyire csodálatosan szép, lelket érintő az írásod!
Szeretettel ölel,
Zsolt
Drága Zsolt
Örülök, hogy átmentek a soraim, bár a vers nem most íródott, de igaz.
Nagyon nagy szeretettel:Kriszti
Tudod mi a legjobb ebben a versben? Hogy feloldás van a végén…nem pedig az, hogy elveszel és a halál gondolatával birkózol, hanem az a cél, hogy tovább is boldogan élj! Ez nagyon fontos….nem szeretem a “halálszagú” verseket, sok esetben túlzásnak tartom őket, annak ellenére, hogy sokszor van ilyen hangulata az embereknek.
Erővel hat az amit átéltél, átadod az élet negatívmait, mégis a szeretet az a szó, ami az utolsó sorokat összefogja. Nekem ettől különleges ez az írás.
H.
Kedves Hayal!
Először is nagyon örülök, hogy olvastad a versedmKöszönöm:)Bizony az a nagy baj, ha az ember tulzásokba esve, önsajnálattal fűszerezve, csattanós halállal zárja a versét.Tudod, én elmondhatom sajnos, találkoztam már a nagy kaszással, és akármilyen nehéz és nyomorúlt tud lenni az élet, akkor is gyönyörű.Negatívumok nélkül, nincs sajnos, de meg kell fogni a pozitív dolgokat, mi több, átadni azt.
Mégegyszer köszönöm, kedves soraid:Szeretettel:Kriszti
Szia Kriszti!
Nagyon szép ez a versed (is). Örülök, hogy olvashattam!
Gyömbér
Szia:):)
Köszönöm, hogy nálam jártál!
Ölellek:Kriszti
hmmm
ebben a versben ott bújkál az élet (a nagybetűs) sőt..
ez a vers dióhéjban maga az élet.. minden gyötrelmével nehézségével küzdelméve.. és persze szépségével értékével… stb :))
nagyon jól összefoglaltad ezt nekünk (:
Bizony kedves Aiszisz, a küzdelem!Az ami az életemet nagyon meghatározza.Ahoz erő, és talra állás kell! Sok…
Köszönöm neked!
Szeretettel:Kriszti
Kedves Krisztina! Ebből a versedből is érződik, hogy nagyon erős nő vagy, hogy bármi is érjen, túl jutsz azon, s mész tovább. Rád teljesen igaz a mondás, ami a sikeres embert a sikeretlentől megkülönbözteti: a sikeres mindig eggyel többször áll fel, mint ahányszor elesett. Csodálatos a versed, s a kitartásod. Emlékeztetsz magamra, mintha hasonlóak lennénk ezen a téren… Egy élmény volt a versed! Szeretettel:Andi
Drága Krisztinám4
Nagyon fegyelmezett formába írt vers!
Már ránézésre is érzi az emer eben a fersben szigorú erőőszpontosul.
A forma maga is jelzi milyen önfegyelem erő szüksékes ahoz, hogy az élet nehézségeivel megtudjunk küzdeni.Kitartás, a tudatusság és célratörés a megoldás felé, egyenes úton,
Semmi sallang nincs a versedben sem formailag sem tartalmilag.
Remek költői képekadják meg az érzelmi töltetet.
Gratulálok szeretettel: marica
Köszönöm!Nagyon jól esett az értékelésed, mint mindig.Ez a vers, számomra nagyon fontos, és jó, hogy amit éreztem, így át is ért hozzád!Vagy is a mondanivalója.Ölellek szeretettel:Kriszti
Ez a vers / is / Te vagy.
A megérdemelt boldogság lett a jutalmAD.
nAGYON SZÉP VERS.