Panelházak falán kifolyt már a nyár,
fázni vágyó szenvedéssel ballagunk
mint a hetvenes években és látjuk,
csak mi változtunk, ez ugyanaz a bál…
Hangulat régi szüreti báloké,
avítt slágerek a konyhaablakból,
kávé vagy rántott hús illat mindenhol,
s a plakáton szöveg: Zene Tánc Büfé…
Vagy csak az idő nem úgy jár mint hittem,
mintha tegnap lett volna a régi nyár,
és nem is mögöttem, hanem előttem,
összezavar ez az idő-dolog már…
és aki azt tudja, mit lát a tükör,
milyen a világ mi onnan tündököl…?
2 hozzászólás
Kedves András! Elmélkedésed elgondolkodtató. Valóban, ismét olyan előtted, mint mögötted? A tükör nem hazudik, csak ha megvakult. nagyon tetszik alkotásod, gratulálok. Éva
Kedves András!
Ezek a sorok annyit,de annyit mondanak!
"Vagy csak az idő nem úgy jár mint hittem,
mintha tegnap lett volna a régi nyár,
és nem is mögöttem, hanem előttem,
Gratulálok:sailor