Ez a vár az én váram,
kopogtass be én nálam!
Máskülönben vendég nem lehetsz!
Ha elkezded ostromod,
kösd fel jól a bocskorod,
csak a saját vesztedre tehetsz!
Ám ha szándékod tiszta,
ajándékkal térsz vissza,
eljegyezheted a királylányt!
Szívélyesen megkérünk,
legyél a mi vendégünk,
s véle tarthasz haza jó irányt!
A királylányt, azt hiszem…
nem látta még férfiszem,
világcsúfja, olyan rút szegény.
Egykettőre elveszed,
ő lesz a hű kedvesed,
s te leszel a boldog vőlegény!
Fele királyság tied,
s nem hódítják el nejed,
a tiéd ő, ameddig csak él!
8 hozzászólás
Szia alberth! 🙂
Minden versed elolvasom, és számomra élmény az összes, mert van stílusod. Az is példás, ahogy a költészethez viszonyulsz. Szerényen adod át azt, ami belőled indul, aztán szép lassacskán az olvasó lelkébe somfordál.
Nagyon tetszik az, ahogy spontán megnyilvánulsz. Már említettem, hogy bármilyen témában otthon vagy. Kedvelem magyarságod is, mert tökéletesen látható.
Élmény nálad olvasni, mert elviszel költeményeiddel oda, amit irodalomnak nevezhetünk. 🙂
Örülök a véletlen találkozásnak, köszönöm, hogy verseid által egy ember- és gyermekszerető hazafit ismerhettem meg.
Szerintem továbbra is ugyanilyen maradsz, én pedig kíváncsian várom további alkotásaid. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm méltató soraidat kedves Kankalin!
Bizony az irodalom nem csak a "modern", a "divatos", a "művészi", vagy csak egy bizonyos "rétegnek" szóló verseket jelenti. Bizony beleférnek a lírai, a humoros és a gyerekversek is. Nincs olyan hogy "rangon aluli" írás. Én szeretem a népiesen egyszerű, éppen ezért nagyon szép, a hazafias, a pátoszos verseket is. Nincs olyan műfaj számomra, hogy "elavult". De az aktuális témákat is szeretem versbe foglalni és a tanulságosan filozofikus versekkel is megpróbálkozok. Szeretem a jó rímeket, a témához megfelelő ritmust, vagy dallamot, verslábakat, időmértékeket alkalmazni. No meg pl. a lírai versekben a költői eszköztár kincseiből minél több lehetőséget felhasználni. Szóval nekem a versírás egy játékos alkotó tevékenység, melyben el lehet merülni, s átszellemülni míg a mű elkészül. Van még számos versem, amivel el vagyok maradva, s közben újak is születnek.
Szeretettel: alberth
És akkor az utolsó strófa, ami még hiányzik…
Királyságod tartsd te meg,
legyen sárkány a vejed,
de tűzálló páncélt is vegyél…
Jól látod kedves Mandolinos, végül is nyitva hagytam a történet végét. Így elgondolkozhatunk azon, hogy a királyfi hogy is dönthetett… 🙂
Nagyon jók a rímek, tetszett!
Köszönöm, kedves Alastor! 🙂
Üdv.: alberth
Szia! Nagyon aranyos kis vers. Sokat olvaslak, és azt hiszem, nem csak számomra vagy "példakép" a stílusoddal. a könnyedségeddel. Öröm nálad járni. Üdv Era
Kedves Era!
Gyere gyakran, mert még egy darabig sok fe.ltölteni valóm van. Igyekszem olyan verseket írni, amelyeket a mai rohanó világban egy fáradtam olvasó is bevállalhat. Nem a fejtörés és töprengés kiváltása a célom, hanem a feltöltődés, az olvasás élménye és olykor egy kis mosolygás elérése.
Szeretettel: alberth