Félelmeim között az utat keresve
járok nyomában a vágynak, a
csalfának, mit ha meglelek, belőle
nem fakad más csak bánat, s lenéz
rám a kín, a szenvedés véres
szemeivel, s remegő szájjal mondja
el a tegnap a mának-
test megáll, lélek elhallgat,
véget vethetsz a dalolásnak.
7 hozzászólás
leslie – próbáld elkapni a félelmet s ha sikerült, rakd bele egy befőttes üvegbe, zárd le és tedd fel a polcra, a többi érzés mellé.
…néha a legszebb dalok születnek a legrondább és legnyomorultabb lépcsőfokon, s hol lefelé , hol felfelé jut az ember.
Lehet unalmas, de én mégis leírom, tetszett a versed, jó lett.
üdv,eszkimo.
Szia leslie!
Van hangulata a versednek, és jók a különös kifejezés társítások. Az utolsó sor azonban nekem nem jött be, megtörte bennem a versed okozta varázst. Lehet, csak én nem értem.
Üdv.
Ez… nagyon szomorú 🙁
Szerkezetileg szerintem rendben van…
M.
Sziasztok!
köszönöm az olvasást és a hsz-t nektek!
eszkimo, remek ez a befőttesüveg-gondolat…
artur, az érdes benne az, hogy amikor írtam, megtört egy varázs…
angeldace, és igen, szomorú…
üdv leslie
Leslie! Barátom!
Akkor mindent értek…ez remekmű.
…s a szó megáll a vágy benn-szakad
dalomhoz hang egy szál sem akad…
s ismét: ami szép, az szép…
Hanga 🙂
Drága Leslie
Mindenkinek vannak félelmei, ki azt mondja neki nincs, az tán nem mond igazat.A kérdés, hogy tudjuk e kezelni ezeket a néha alaptalan, és néha valós félelmeket.Hála égnek, neked már van egy fegyver ellene a kezedben, és ez a tudás, mit tolladban rejtesz.Kiírod magadból, és nem kicsit jól!
Ölellek:Kriszti