Félig szeretlek, félig nem…

Félig szeretlek, félig nem,
tiéd Cicám a fél szívem.
A másik felét nem adom,
bár néha érted fáj nagyon.

Hétfő-kedd-szerda a tied,
imádlak, hiszed-nem hiszed?
Mellettem érezd jól magad,
a tenyeremen hordalak!

Csütörtök-péntek-szombaton,
ugye hogy nem kell mondanom:
Szívem Csibémnek adom én,
erről szól ez a költemény.

Félig szeretlek, félig nem,
kétfelé szakadt a szívem.
Hétfőtől tüzes barna lány,
szerdától szende szőke vár.

Ha Cicám elhagynálak én,
a szívem széttörne szegény.
Csibémtől válnom nem lehet,
elnyerte a fél szívemet.

Bizony kínozna a bánat,
hiszen még ott a vasárnap.
Egyedül nem töltöm napom,
nem titok; Nyuszkóm vár nagyon!

Övé az én egész szívem
vasárnap…, s szeretem híven.
Ám de hétfőtől elmehet,
s máris imádlak tégedet!

Félig szeretlek, félig nem,
éretted dobban fél szívem.
Hétfőtől szerelmes beléd,
ugye ez neked épp elég…?