Nem váltok meg e létben én senkit már
Lelépek, sajnálom, Fater!
Itt az idő, hogy új balekot találj
Akinek jól áll a kereszt.
Te kreáltad őket, sajnos, és nem én.
Mocskos, hálátlan társaság…
Naivan azt hiszed hogy van még remény?
Passzióid szolgálja más!
Átvállaltam én báránykáid helyett
Annyi bűnt, s mi jár érte, mondd?
Jutalom? Hát sajnos biz nem, fenéket:
Százezerszeres életfogyt!
Én is alkoholistává váltam már…
Józanul, hidd el, nem lehet
Bírni az őrült tempót, mit diktálsz
S vinni az új kereszteket.
Húzok. Vár rám Hawaii s tán az elvonó.
Csináld tovább, lelked rajta.
Folytassa más az adminisztrációt
Ha van még egy ilyen marha!
J. K.
2 hozzászólás
Nagyon jól átjön a versen keresztül az az idulat, ami szülte. Tetszenek a képek, a lendület. Gratulálok!
Hú! Némelyeknek talán Istenkáromlás, de nekem naggyon tetszik!
A kedvenceim:
“Itt az idő, hogy új balekot találj
Akinek jól áll a kereszt.”
“Mocskos, hálátlan társaság… ”
“Folytassa más az adminisztrációt
Ha van még egy ilyen marha!”
És a stílus is nagyon bejön. Nem emelkedett blabla, hanem nagyon is mai, hétköznapi.
Üdv, Poppy